Nem csupán több százéves hagyomány, hanem komoly misztikus és pszichológiai magyarázatok is meghúzódnak amögött, hogy a gyász első hetében letakarják vagy leakasztják a tükröket a gyászolók házában.
A zsidó hagyományban a gyászoló háza egy szimbolikus tér, ahol minden mozdulat és gesztus mélyebb jelentést hordoz. Az egyik ilyen szokás a tükrök letakarása, amelyet az elhunyt temetése után, az egyhetes gyászidőszak alatt csinálnak. Első pillantásra talán úgy tűnik, csupán praktikus oka van. Azonban a kabbala szerint sokkal mélyebb, misztikus jelentése rejlik e cselekedet mögött. Ismerje meg a szokás eredetét Aron Moss rabbi írásából.
A kabbalisták így magyarázzák ezt a régi zsidó szokást
A kabbalista magyarázók úgy tanítják, hogy amikor egy lélek eltávozik ebből a világból, üresség keletkezik, és ez a vákuum teret engedhet a sötét erőknek. A gyászház, ahol a veszteség szinte tapinthatóan érezhető, mintegy mágnesként vonzza ezeket a negatív szellemi erőket. Jóllehet, szabad szemmel nem láthatók, a hagyomány szerint egy tükörben meg lehet pillantani az árnyékukat. Ezért fedik le a tükröket: hogy ne keltsenek riadalmat a gyászolók körében.
Pszichológiai okai is vannak a tükrök eltakarásának
A misztikus magyarázat mellett viszont érthető pszichológiai okai is vannak a hagyománynak. A gyászt gyakran kíséri bűntudat, megbánás, önvád, mintha belső „démonok” szállnának belénk. Amikor a gyászoló belenéz a tükörbe, nemcsak önmagát látja, hanem ezeket a kísértő gondolatokat is.
Azt érzi, talán nem tett eleget az elhunytért. Maradtak kimondatlan szavak, rendezetlen ügyek. Ezért a gyász első napjaiban nincs helye a tükörbe nézésnek. A gyásznak és az emlékezésnek kell teret adni, nem pedig az önostorozásnak.
A tükör letakarása tehát egyszerre védelem a sötét erőktől és a lélek belső viharaitól.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.