Zsidó falvak, zsidó Alpok az USA-ban

A régi világ kis kelet-európai zsidó városkáihoz, a stetlekhez hasonlóan ma is létezik néhány, kizárólag zsidók lakta település Amerikában – részben az Egyesült Államokban, részben Kanadában.

 

New Square

A New Yorktól délkeletre, Ramapo mellett fekvő települést kizárólag a szkveri rebbe (jelenleg David Twersky rabbi) követői lakják. Maga a településnév szójáték, hiszen azt je­lenti angolul: „új tér”, ám egyben arra is utal, hogy a lakosok a há­szidizmus nevét adó ukrajnai Skvera város zsidó közösségének foly­tatásaként tekintenek magukra. A szkveri hászidizmus a csernobili há­szid irányzatból vált ki néhány nemzedékkel ezelőtt.

A településnek helyet adó földet még az ötvenes években vásárolták meg. Az akkori rebbe, Jáákov Joszef Twersky rabbi már Amerikába való megérkezésekor, 1948-ban tervezni kezdte azt a leendő települést, melyen kizárólag hászidok élnek. Célja az volt, hogy a vonzónak tűnő nagyvárosi környezettől távol biztosítsa hászidjai számára azt, hogy teljességgel megélhessék a saját életformájukat anélkül, hogy a külvilág nyomására bármiféle kompromisszumot kelljen kötniük. A település saját vezetéssel rendelkezik, lakosainak száma óriási sebességgel nő. Ezzel párhuzamosan az egyik legszegényebb amerikai településnek számít, hiszen a családokban nem ritka a tíz gyermek sem, és sok férfi választja hivatásul az egész napos tóratanulást. A négy család által alapított kisvárosnak jelenleg mintegy 9000 lakosa van.

A közösség igen szigorú szabályok szerint él, és nemigen engedi be a modern világ vívmányait a falai közé. Tilos például televíziót használni, mindenhol elkülönítik a férfiakat és a nőket, és az ott lakó gyerekek csakis a település iskoláiban tanulhatnak. A lakosoknak mindenben követniük kell a szkveri rebbe döntéseit és utasításait, illetve a szkveri hagyományt, legyen szó öltözködésről, étkezésről vagy az egyes ünnepek megüléséről. A városban számos jótékonysági szervezet tevékenykedik, segítve a szegénységben élő lakosokat, és természetesen megtalálható itt minden, amire az embernek a mindennapi életében szüksége lehet: iskolák, a vallási élet intézményei és üzletek is.

 

Kiryas Tosh

Hogy kerül a kelet-magyarországi Nyírtass Kanadába? A Nyírtassról tasi, vagy tosi hászidoknak nevezett közösség, akárcsak a szkveriek, saját települést alapítottak maguknak, hogy könnyebben megőrizhessék saját hagyományaikat anélkül, hogy a külvilág nyomására kompromisszumokat kellene kötniük. Így telepedtek le az 1960-as évek elején Montrealtól nem messze. A közösség jelenleg mintegy 250 családot, összesen nagyjából 3000 tagot számlál, saját intézményrendszerrel rendelkezik, amelybe oktatási intézmények, bevásárlóközpont és természetesen a vallási élet helyszínei: zsinagógák, tanházak és mikvék is beletartoznak, valamint kóser mészárszék, maceszsütő üzem és egyéb, a helyi lakosok igényeit kiszolgáló egységek. A gyerekszám, ahogy minden vallásos zsidó közösségben, természetesen itt is rendkívül magas, átlagosan nyolc gyerek családonként. A kisvárosnak saját, önkéntesek által működtetett mentőszolgálata és biztonsági egysége van. Az általánosan használt nyelv itt is a jiddis, franciául vagy angolul kevesen beszélnek magas szinten.

 

Kiryas Joel

Ezt a várost, ahogy a neve is utal rá, szinte kizárólag szatmári hászidok lakják. A város nevét ugyanis Joel Tei­telbaum rabbiról, a szatmári rebbéről kapta. A lakosok rendkívül szigorú szabályok szerint élnek, és a város határában egy tábla arra figyelmezteti az érkezőket, hogy nekik is eze­ket a szabályokat kell követniük öl­tözködésükben, megjelenésükben

és viselkedésükben egyaránt. Az 1970-es években alapított telepü­lés férfi lakosságának jelentős része nem dolgozik, hanem egész nap­ját a tóratanulásnak szenteli, a gye­rekszám itt is rendkívül magas, így nem csoda, hogy a települést Ame­rika legszegényebb városaként tartják számon. Itt az egész Egyesült Ál­lamokban a legalacsonyabb az át­lagéletkor – a különböző források 12 és 13 év közé teszik – és itt a legmagasabb, majdnem 20 százalék azoknak a lakosoknak a száma, akik magyarországi felmenőkkel rendelkeznek. Itt is, akárcsak az előző két említett településen, a jiddis a legtöbbek által beszélt nyelv. Egy felmérés szerint az Egyesült Államokban Kiryas Joelben használják a legkevesebben az angolt elsődleges nyelvként, mindössze a lakosság 6,3%-a. Az emberek 46%-a úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem, vagy csak gyengén beszél angolul.

Érdekesség mai világunkban, hogy az 1990-es években Kiryas Joelben végezték a hepatitis A vakcina első klinikai vizsgálatát, és állapították meg, hogy az oltóanyag száz százalékban hatásos. Azért éppen erre a városra esett a választás, mert a településen szokatlanul magas, 70 százalékos volt a fertőzöttség aránya. Ennek okai közé tartoztak többek között a rettenetesen zsúfolt körülmények és a közösségi étkeztetés elterjedtsége. A vizsgálatban azokat a gyerekeket, akik még nem fertőződtek meg, két csoportra osztották. Az egyik csoport kapta a kísérleti vakcinát, a másik pedig placebo anyagot. Az eredmények önmagukért beszéltek, így a hatóságok 1995-ben engedélyezték, és 1996-ban forgalomba is hozták az oltóanyagot, melynek köszönhetően 75 százalékkal esett a hepatitis A fertőzések száma az Egyesült Államokban.

A szatmári közösség 2006-ban, Mose Teitelbaum rabbi halála után vált hivatalosan ketté, hosszas viaskodás után. A két közösséget a fő művéről Berách Moseként is ismert előző rebbe két fia, Áháron, illetve Zálmán Léjb rabbi vezeti. Kiryas Joelben Áháron rabbi hívei élnek, ahol ő tölti be a főrabbi pozíciót.

 

Catskills

A borst-övnek (a céklából készült borstot zsidó bevándorlók vitték magukkal az Egyesült Államokba), vagy zsidó Alpoknak is nevezett nyaralóövezet a New York-i zsidó munkás- és középosztály lassan egy évszázada kedvelt pihenőhelye. A nyári fülledt forróság elől, aki csak teheti, a hegyekbe menekül. A pihenni vágyó, hagyományokhoz hű zsidó családok számára számos lehetőség nyílik ezen a területen, akár szervezett körülmények között, akár magánúton szeretnének nyaralni és kikapcsolódni. Ez a hegyes-völgyes terület számtalan zsidó gyermektábornak is otthont ad. Szinte nincs olyan közösség New Yorkban, mely ne tartana fent tábort a Catskillsben és sok jesiva is ide települ át a nyári hónapokra, amikor az óceánparti városban nehezen elviselhető a párás, forró időjárás.

Különleges amerikai zsinagógák   1. Touro zsinagóga: Amerika legrégebbi zsinagógája A Touro zsinagóga a Rhode Island-i Newport­ban található. Mint a legrégebbi amerikai zsi­na­gógák mindegyike, ez is szfárádi, vagyis portugál, illetve spanyol eredetű zsidók számá­ra épült. Az eredeti közösség a zsidók egyik leg­korábbi bevándorlási hulláma során érkezett az Egyesült Államokba. Az első zsidók a XVII. század közepétől érkeztek Newportba Brazíliából, kö­zösségüket 1658-ban alapították meg. Az egyre szélesebb körű kereskedel­mi aktivitás és a növekvő mértékű bevándorlás tette lehetővé a Touro zsinagóga megépítését egy évszázaddal később, 1759-ben. Az építész, Peter Harrison a velencei építészet eszköztárából merített. Szombatonként, illetve ünnepnapokon napjainkban is tartanak a zsinagógában istentiszteleteket. A közösség ragaszkodik az alapítók által követett, eredeti szfárádi imarendhez. A zsinagóga a nevét első rabbijáról, Isaac Touróról kapta.   2. Shearith Israel zsinagóga: a legrégebbi, folyamatosan működő amerikai zsidó közösség A New York Cityben működő közösség 1654-ben alakult meg hivatalosan. Tagjai olyan, a szfárádi rítust követő zsidók voltak, akik a brazíliai portugál gyarmaton működő inkvizíció elől menekültek. Az évszázadok során a közösség több épületet is használt. Jelenlegi zsinagógájuk 1897-ben épült.   3. St. Thomas zsinagóga: a legrégebbi, folyamatos használatban levő zsinagóga A zsinagógák körében szokatlan nevet viselő zsinagóga nemcsak az Egyesült Államok második legrégebbi zsinagógája, hanem egy más címet is magáénak tudhat: ez az a közösség ugyanis, amelyik a legrégebb óta működik folyamatosan, megszakítás nélkül, 1792 óta. A zsinagógának nevet adó St. Thomas-szigeten letelepülő, kereskedelemmel foglalkozó, spanyol és portugál eredetű zsidók építették 1833-ban, és azóta folyamatosan használatban van.   4. Baron Hirsch zsinagóga: a legnagyobb ortodox zsinagóga Amerikában A Tennessee államban fekvő Memphisben található az Egyesült Államok egyik legnagyobb ortodox zsidó közössége. Az 1950-es években épült, egyszerű, dísztelen elemekből álló épület korának legnagyobb amerikai zsinagógaépülete volt. Az épület körül a mai napig erős ortodox zsidó közösség egyéb építményei, illetve a közösséget szolgáló intézmények is megtalálhatók.