A zsidó esküvő nem csupán egy ünnep, hanem egy kötelék megkötésének pillanata, amely Isten előtt erősíti meg a kapcsolatot. A hagyományok és előírások mély szimbolikát hordoznak, hiszen minden mozzanatnak különleges jelentősége van.

Köves Dvora rebecen

Mostani cikkünkben a zsidó esküvő szertartásának főbb aspektusait járjuk körbe. Arról, hogy a gyakorlatban mitől épülhet

igazán szilárd alapokra egy párkapcsolat, Köves Dvora rebecen mesél, aki Hidas Judittal, az EMIH portfólió igazgatójával beszélget majd az Óbudai zsinagógában február 25-én.

A zsidó esküvő időpontjának megválasztása

A zsidó esküvő időpontja nem lehet szombaton, ünnepnapokon, valamint bizonyos gyászidőszakok alatt. A keddi napot sokan előnyben részesítik, mivel a Teremtéstörténet szerint Isten kétszer is kimondta rá, hogy „jó”.

Az öltözködés és a böjt

A menyasszony hagyományosan fehér ruhát és fátylat visel. Vannak közösségek, amelyekben a vőlegény kitelben, fehér köpenyben áll a chupá alá: a halálra való emlékeztetőül, vagy azért, mert a házasságkötés napja az engesztelés napjához hasonlatos, amikor szintén kitelt hordanak. Az esküvő napján a pár böjtöl, hogy megtisztuljanak múltbéli vétkeiktől.

A szertartás menete

A házasságkötést rabbi vezeti, és tíz felnőtt férfiból álló minján jelenléte biztosítja annak hivatalosságát. A szertartás a bedeken (a menyasszony eltakarása) rituáléval kezdődik, majd a szülők gyertyát gyújtanak, ami a sínai kinyilatkoztatás lángjait idézi. A vőlegény és a menyasszony a chupá alá vonul, amely alatt az esketési szertartás zajlik.

A menyasszony hétszer körbejárja a vőlegényt, ami Izrael és Isten közötti kapcsolatot szimbolizálja. Ezután következik az eruszin (eljegyzés), amely során a vőlegény borral teli serlegből iszik, majd gyűrűt húz a menyasszony jobb mutatóujjára azzal a kijelentéssel, hogy Mózes és Izrael törvénye szerint a feleségévé teszi.

A rabbi felolvassa a ketubát, a házassági szerződést, amely a menyasszony jogait és a férj kötelességeit rögzíti. Ezt követően a niszuin (házasságkötés) és a sevá bráchot (hét áldás) szertartása következik, amely során az ifjú pár hivatalosan is házastárssá válik. A szertartás végén a vőlegény egy poharat tör össze a jeruzsálemi Szentély pusztulásának emlékére.

Az esküvő és az egyhetes ünneplés

A vőlegény és a menyasszony a chupá után kettesben tölt némi időt. Az esküvői szertartás végén kerül sor a jichud, az „elvonulás” ceremóniájára. A házaspár két tanú szeme láttára belép egy külön szobába, és most először megtörik a böjtöt. A házaspár a jichud során egy külön szobában kettesben tölthet néhány percet, majd kezdetét veszi az ünnepség. A hagyomány szerint a zene és tánc elengedhetetlen része a menyegzőnek, mivel az ifjú pár örömének fokozása vallási kötelességnek számít.

A zsidó esküvői lakoma az étkezés utáni áldással és a hét áldás ismétlésével zárul, amelynek különleges hagyományai vannak. Ha az egyik fél első házasságát köti, a lakodalom egy teljes hétig tart, és ez idő alatt a vőlegény folyamatosan a menyasszonya mellett marad. A hagyományos házassági szerződés, a ketubá, a menyasszony jogait és anyagi biztonságát védi, és azt még az esküvői szertartás előtt meg kell írni és hitelesíteni.

A zsidó esküvő tehát nem csupán egy örömteli esemény, hanem egy mély spirituális és közösségi jelentőségű szertartás, amely generációk óta őrzi a hagyományokat.
 
Sokan hiszik, hogy a sikeres házasság könnyű, pedig ez gyakran félreértés. Míg mások kapcsolatait reálisan látjuk, a sajátunkban gyakran irreális elvárások vezérelnek minket.

Hidas Judit, az EMIH portfólió igazgatója így fogalmazott a mai párkapcsolatokról:

„Ma általános nézet, hogy a házasság mint együttélési forma az akadálya a párok boldogságának. Én hiszem, hogy nem az intézménnyel van a gond, hanem azzal, ha nem bánunk jól egymással. Ezen az esten igyekszünk támpontokat adni ahhoz, hogyan válhatunk jobb partnerévé a másiknak.”

Ha szeretné megtudni, milyen egy valódi kóser esküvő, és hogyan alakul a zsidó házasság a szertartás után, jelentkezzen programunkra a zsidoprogramok.hu oldalon!