Egy XV. századi svájci lovag graffitijére bukkantak Jeruzsálemben, Dávid király sírjánál – összegzi az Izraeli Régészeti Hatóság csütörtöki bejelentését a Jerusalem Post.

Adrian von Bubenberg nevét és családjának jelvényét a Régészeti Hatóság egy új projektjének keretei között fedezték fel. A kutatás az egykori keresztény és muszlim zarándokok által készített feliratokat dokumentálja. A több mint negyven felfedezett felirat különféle nyelveken készült és fontos információkat szolgáltat a múlt kutatói számára.

Adrian von Bubenberg 1424-ben született Svájcban, ahol katonai sikerei nyomán nemzeti hőssé emelkedett. Katonai pályafutása mellett politikai karriert is befutott és sokáig vezette polgármesterként Bern városát. 1466-os szentföldi zarándoklatának köszönhetően elnyerte a Szent Sír Lovagja címet. 1479-es halálát követően a berni katedrálisban temették el. A berni óvárosban a mai napig áll a nevét viselő téren élethű bronzszobra.

Az Izraeli Régészeti Hatóság projektjének vezetői, Michael Chernin és Sáj Hálévi szerint „a [szentföldi] mameluk korszakban a hagyományosan Dávid sírjának tekintett helyszínhez csatlakozó épületkomplexum ferences rendi szerzetesek tulajdonában volt. Az épület egyszerre volt kolostor és nyújtott szállást a Nyugatról érkező zarándokok számára, akik otthagyták nyomukat a falakon. Napjaink technológiai újításai lehetővé teszik a megfakult feliratok elolvasását”.

A különféle, emberi szem számára nem érzékelhető hullámhosszokat alkalmazó, többspektrumos képalkotó technológia segítségével ezek az ősi, megkopott és elhalványult feliratok ismét olvashatóvá válnak.

„Hívők, zarándokok, látogatók, akik mind kapcsolatba akartak kerülni Jeruzsálemmel, a megszentelt várossal olyan nyomokat hagytak maguk után, melyekkel a Régészeti Hivatal kutatói nap mint nap találkoznak”

– mondta Eli Escozido, a hivatal igazgatója. – „Ezek a leletek még izgalmasabbá teszik a képet. A jeruzsálemi kutatások a világ minden vallását és kultúráját magukba foglalják.”

 

Szent emberek szent sírjai

A különösen jámbor és nagy tudású zsidókat – cádikokat – az emberek gyakran keresik fel, hogy áldást vagy tanácsot kérjenek tőlük vagy arra kérjék őket, hogy imádkozzanak értük. Haláluk után a sírjuk gyakran zarándokhellyé válik – a vallásos zsidók közül sokan előszeretettel keresik fel e sírokat annak reményében, hogy az ott eltemetett cádik közbenjár értük … Olvass tovább

 

A Királyok könyve szerint Dávid királyt Dávid városában temették el. Annak ellenére, hogy létezik egy sír, melyet Dávid király sírjaként tartanak számon, és évszázadok óta zarándokhelyként működik, nem tudjuk, valójában hol van Dávid eltemetve. Az évszázadok óta Dávid sírjaként tisztelt sírhely Jeruzsálemnek olyan részén található, mely Izrael második királyának idején még nem tartozott a városhoz, és ezért sokan azt valószínűsítik, hogy nem Dávid király valódi sírját rejti. A legújabb feltételezések szerint Dávid királyt valószínűleg a mai Templom-hegy és Szemét-kapu közti területen, az ún. Dávid városában (Ir Dávid) helyezték végső nyugalomra. Az ásatások során több, jelentős méretű sírbarlang került a felszínre, talán ezek egyike lehetett Dávidé. Erről részletesen itt írtunk.

 

Dávid király és Jeruzsálem

Dávid király a zsidó történelem egyik legismertebb alakja. Kis pásztorfiú és nagy király, hódító, megtérő, zsoltáríró és csábító. Dávid háza a zsidó nép királyi háza, és az ő utódai közül kerül majd ki a megváltó. Dávid Betlehem városában született a polgári időszámítás kezdete előtti 907-ben, sávuot ünnepén. Apja Jisáj volt, a moábi népből a zsidóságba … Olvass tovább

 

Fotó: SHAI HALEVI / ISRAEL ANTIQUITIES AUTHORITY