Villányi Dániel visszatér az óbudai zsinagóga különleges akusztikájú csarnokába, hogy újraértelmezze, mitől válik egy koncert valódi találkozássá.
2026. január 11-én, 19 órától ismét a zenét ünneplik az óbudai zsinagógában. Villányi Dániel ötödik alkalommal lép fel a főváros legrégebbi, ma is működő zsinagógájában. Második szólóestjén egy olyan műsorral készül, amely nem kronológiát követ, és nem tematizál, mégis egységes. A kapcsolódás finom vonalai, érzelmi ívek, lelki összefüggések adják a koncert gerincét; az, ami csak akkor tárul fel igazán, amikor a művek megszólalnak – tudtuk meg a zsidoprogramok.hu oldalról.
Hangverseny az Óbudai Zsinagógában – Villányi Dániel szólóestje
Van valami különösen otthonos abban, amikor egy előadó nem magyaráz, csak játszik, és a műsor egyszerűen „összeáll”. Villányi Dániel következő koncertje pontosan ezt ígéri: nem kapaszkodik évszámokba, sem ismert tematikákba. Helyette egy láthatatlan ívre épít, amely az érzelmek, hangulatok és belső kérdések mentén vezeti végig hallgatóját Beethoventől Schubertig. Hasonlóan első önálló szólóestjéhez.
A koncert műsora:
- Beethoven: Andante favori (WoO 57)
- Mozart: a-moll szonáta (K. 310)
-
Carl Nielsen: Chaconne (Op. 32)
– Szünet – - Schubert: G-dúr szonáta (D. 894)
Villányi Dániel koncertműsoráról bővebben
A felhő, amelyben el lehet veszni – Schubert G-dúr szonátája
Mert még ha itthon kevesebbet is halljuk a múlt század fordulóján élt nagy dán zeneszerző nevét, Nielsenét, mint Beethovenét, Mozartét vagy akár Schubertét, utóbbi G-dúr szonátáját hányszor hallgattuk meg elejétől végéig? Himmlische Länge – mennyei hosszúságú, alighanem ezt mondaná Schumann, bátorítólag; mint a felleg, a schuberti idő – tágas, otthonos. Amit viszont biztosan mondott, hogy szonátái közül ez a legtökéletesebb, formára és tartalomra – vollkommenste in Form und Auffassung – kívül, belül.
Beethoven nem engedte el az andantét
Az Andante favori valaha a Waldstein-szonáta középtétele lett volna, ám a mű arányai miatt végül önálló életet kapott. Beethoven azonban ragaszkodott hozzá, és a makacsság meghozta gyümölcsét. A darab önmagában is kedvenc lett, a „favori”, amely intim közelségbe hozza a zeneszerző lírai arcát.
Mozart tragikuma egy moll szonátában
A zenetörténet legkönnyedebb géniusza mindössze két zongoraszonátát írt moll hangnemben. A K. 310 azonban mélyebb, sötétebb tónusokat hordoz, nem véletlenül. Mozart édesanyjának halála árnyékolja be ezt a művet, amelyben a tragikum úgy jelenik meg, mint a nyári égen lassan szétterülő felhő: finoman, de kitörölhetetlenül.
Nielsen visszanyúl Bachhoz, de közben a 20. század is belesuttog
A Chaconne huszonöt variációja mintha időutazás lenne: egyszerre archaikus és modern, játékos és komoly, szelíd és vad. Nielsen a Bach-féle egyszerű basszustémából indít, majd húsz különböző arccal mutatja meg, mit jelent a tonalitás végén is ragaszkodni a gyökerekhez.
Jegyváltás és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.