Amatőr detektívek keresik világszerte egy kirabolt zsidó könyvtár köteteit, írja az Arutz7. A berlini Zsidó Tudományok Intézete a modern zsidó és filozófia tudományok fellegvára volt a második világháború előestéjén. A gondolkodó Leo Baeck, a csehországi zsidó író, Franz Kafka és az első női rabbi, Regina Jonas is megfordult itt. Az intézmény adott helyet a világ egyik legnagyobb és legfontosabb, mintegy hatvanezer kötetre rúgó zsidó könyvtárának, mely tükrözte a holokauszt előtti németországi zsidóság diverzitását. A németül Hochschule für die Wissenschaft des Judentums nevű intézményről azonban nagyon kevés információnk maradt fenn: a nácik szétverték, számos tagját meggyilkolták, könyvtárát kifosztották. Németország legyőzése után a kötetek szétszóródtak a világban.
Az elmúlt két évtized erőfeszítéseinek nyomán a kutatók a hatvanezerből mindeddig ötezer könyvet azonosítottak, és most a nagyközönség segítségét kérik a könyvtár darabjainak felkutatásában.
A már megtalált köteteket virtuálisan, egy digitális könyvtárban egyesítik, míg a művek maguk lelőhelyükön: Németországban, Csehországban, Nagy-Britanniában, Izraelben, az Egyesült Államokban, Mexikóban és Dél-Afrikában maradnak. Mivel az intézménynek nincs jogutódja, a könyveket nincs kinek visszajuttatni. A projekt résztvevői ráadásul úgy vélik, hogy a könyvek távolléte eredeti otthonuktól a kötetek történetének részét képezi, és ezt a történetet nem szeretnék megváltoztatni.
A Hochschule 1872 és 1942 között működött, lehetőséget nyújtva a zsidó tanulmányokra, elméleti és gyakorlati rabbinikus képzésre, valamint a zsidó történelem és kultúra akadémikus jellegű tanulmányozására. A gazdag könyvtár ezt a széles intellektuális spektrumot tükrözte, az olvasóteremben intellektuális viták zajlottak, ám időnként táncparketté is változott a terem.
A különféle zsidó könyvtárak kifosztása és megsemmisítése a náci Németország propagandájának fontos eleme volt. Míg korábban könyveket égettek propagandisztikus céllal, később egyetemi tanszékeket alapítottak a zsidó történelem újraírásához – ehhez pedig elsődleges forrásokra volt szükségük. „Tanulmányozni az ellenséget” – ez volt a jelszavuk.
A Hochschulét és annak elveszett könyvtárát fényképeken és eredeti dokumentumokon keresztül a londoni Leo Baeck Intézet kiállítása mutatja be. A látogatóknak azt is elmagyarázzák, hogy bélyegzők és más különleges jegyek alapján hogyan azonosítsák az esetleg felbukkanó könyveket. A Leo Baeck Intézet azon csoportok mellé sorakozott fel, melyek a nácik által elpusztított zsidó kultúra töredékeit igyekeznek összegyűjteni. Lengyelországi kutatók például a szintén elpusztított Cháchméj Lublin jesiva könyvtárának megmaradt darabjait keresik. A Leo Baeck Intézet munkatársai arra ösztönzik látogatóikat, hogy vegyenek részt a kutatási projektben, térképezzék fel és dokumentálják az esetlegesen megtalált kötetek útját, történetét és virtuális úton osszák meg azt a nagyközönséggel is.