Kevesen tudják, hogy egy Újpesten született zsidó művész, Vértes Marcell volt a Moulin Rouge Oscar-díjas látványvilágának megálmodója.
Weisz Manóként született Újpesten, de a világ már Vértes Marcell néven ismerte meg. Festő, grafikus, illusztrátor, plakátművész, díszlet- és jelmeztervező volt – olyan alkotó, aki a budapesti vicclapoktól indulva jutott el Párizs művészvilágának élvonalába, majd Hollywoodig. Élete tele volt fordulatokkal: háborúk, emigráció, botrányok és világsiker követték egymást.
Vértes Marcell alias Weisz Manó
1895-ben, izraelita családban született Újpesten Weisz Manó néven. Bár eleinte műszaki pályára készült, hamar kiderült, hogy a rajzolás az igazi hivatása. Még a Képzőművészeti Főiskola előtt rendszeresen jelentek meg karikatúrái és illusztrációi olyan népszerű lapokban, mint a Borsszem Jankó, a Szamár, a Fidibusz, később pedig a Színházi Élet és a Pesti Futár. A főiskolán Ferenczy Károly volt a mestere, aki jelentős hatással volt művészi fejlődésére.
Az első világháború idején katonának vonult, de a fronton sem tette le a ceruzát. Rajzai humorral örökítették meg a katonai élet abszurditását, miközben első könyvillusztrációját is elkészítette Karinthy Frigyes klasszikusához, a Tanár úr kérem című kötethez.
Rajzok a „magyar pokolból”
Az 1918–1919-es forradalmi időszakban politikai plakátok készítésével is megbízták. A Tanácsköztársaság bukása azonban gyökeresen megváltoztatta az életét: Bécsbe menekült, ahol hamarosan plakátpályázatot nyert.
1921-ben jelent meg Rajzok a magyar pokolból című albuma, amely a fehérterror eseményeit dolgozta fel megrázó grafikákban. Még ugyanabban az évben Párizsba költözött – ez a döntés pedig egész pályafutását meghatározta.
Párizsban lett világsztár
A francia fővárosban felvette a Marcel Vertès nevet, és rövid időn belül a művészeti élet egyik keresett alkotójává vált. Szatirikus lapok közölték rajzait, litográfiai albumai nagy sikert arattak, miközben sorra rendezhette önálló kiállításait.
1932-ben megkapta a Francia Becsületrendet, néhány évvel később pedig már olyan világhírű magazinoknak dolgozott, mint a Vanity Fair, a Vogue vagy az Esquire. Illusztrációi egyszerre voltak elegánsak, ironikusak és érzékiek, ez a különleges stílus hamar a védjegyévé vált.
A háború elől New Yorkba menekült
A második világháború kitörésekor a zsidó származása miatt ismét menekülnie kellett, ezúttal New Yorkba. Amerikában sem maradt munka nélkül: könyveket illusztrált, faliszőnyegeket tervezett, és a Harper’s Bazaar is közölte alkotásait.
A háború után visszatért szeretett Párizsába, ahol újabb kiállításokkal folytatta pályafutását.
Két Oscar-díj egy magyar művésznek
Pályafutása csúcsát Hollywood jelentette. John Huston 1952-es Moulin Rouge című filmjéhez készített díszletei és jelmezei akkora sikert arattak, hogy mindkét kategóriában Oscar-díjat nyert.
Emellett színházaknak dolgozott Párizsban és Londonban, filmek látványvilágát tervezte – többek között A bagdadi tolvaj számára –, sőt, az amerikai Barnum Cirkusz jelmezeit is ő álmodta meg.
A hírességek kedvenc portréfestője
Vértes Marcell nemcsak könyveket illusztrált és filmeken dolgozott, hanem számos ismert személyiségről készített portrét is. Ecsete alatt megörökítette többek között Édith Piafot és Juliette Grécót, miközben humoros albumában Einstein, Churchill vagy Jean Cocteau képzeletbeli gyermekkori arcképeit is megrajzolta.
Illusztrátorként olyan szerzők műveihez készített rajzokat, mint Émile Zola, Colette, Guillaume Apollinaire vagy Paul Verlaine.
Szülőföldje ma is őrzi emlékét.
Vértes Marcell 1961-ben hunyt el Párizsban, de öröksége ma is él. Újpesten utca viseli a nevét, a Magyar Nemzeti Galéria jelentős alkotásait őrzi, a Philadelphiai Múzeum pedig ösztöndíjat alapított az emlékére.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.