Karinthy Frigyes a 20. század egyik legjelentősebb és legszórakoztatóbb írója, aki mindkét szülője felöl zsidó származású volt. De vajon mi volt a család eredeti neve?
Karinthy Frigyes az egyik legtermékenyebb magyar író volt, akinél a mennyiség egy pillanatra sem ment a minőség javára. Így írtok ti, A repülő ember, Tanár úr kérem, Kötéltánc, Utazás a koponyám körül – mind egy zseniális alkotás címe, melyeket ma is lelkesen forgatnak. Az író zsidó származása viszonylag széleskörűen ismert, azonban azt már csak kevesen tudják, hogy miről magyarosított még az apja.
Az író a Tolnai Világlapja 1936-os év 19. számában
Karinthy Frigyes zsidó szülei és nagyszülei
Édesapja Kohn Józsefként (1846–1921) látta meg a napvilágot Pápán. Apai nagyszülei Kohn Lipót (1817–1880) órás és Glück Mária (1817?–1892) háztartásbeli voltak, s a pápai zsidó temetőben nyugszanak. Az író apja, még az ő szülei életében, 1874-ben Karinthira (az „y” végződést a művész kezdte el használni) magyarosította régi, papi nemzetségüket jelző családnevüket, így legalább megtartva a monogramjukat.
Az író édesanyja a már tősgyökeres pesti, Engel Sarolta (1851–1895) volt. Anyai nagyapja, Engel Dávid (1816–1883) magánzó egy Pozsony melletti kis község, Cseszte szülöttje volt, aki feleségével Steinberg Katalinnal (1830–1888) költözött a fővárosba.
Karinthy szülei a Literatura 1928-as év 1. számában
A legendás író tehát kohanita származású volt
Jóllehet, Karinthy Frigyes szülei még születése előtt, 1886-ban elhagyták a zsidó vallást, s felvették az evangélikus vallást, azonban a háláchá nem ismeri a kitérés fogalmát.
A zsidó jog szerint, aki zsidónak született (vagy betért a zsidó vallásba), a háláchá szerint zsidónak számít tegyen bármit.
Az író apai nagyszüleit Kohnnak hívták, ami mutatja a papi, azaz kohanita származásukat. Karinthy Frigyes tehát kohén volt, ami státuszát valószínűleg a házasságkötésekor veszítette el. Második felesége ugyanis elvált zsidó nő volt, akivel nem házasodhat kohén. De ennek megállapítása már abszolút elméleti, zsidó jogi csemege, ami rabbik dolga lehet, ha van egy kis szabadidejük, és érdekli őket ez a téma.
Karinthy fiával a Tolnai Világlapja 1930-as év 39. számában
Karinthy Frigyes második feleségét Auschwitzban ölték meg
Második felesége Böhm Aranka (1893–1944) volt, akivel 1920-ban kötött polgári házasságot. Böhm Aranka már évekkel az esküvőjük előtt kezdte meg a pszichoanalízissel kapcsolatos orvosi tanulmányait a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen, de diplomáját csak 1932-ben szerezte meg.
Egy közös gyermekük született, Karinthy Ferenc (1921–1992), aki apja nyomdokaiba lépett.
Karinthy nem érte meg, hogy feleségét, dr. Böhm Arankát 1944 nyarán deportálták. Az asszony halálának pontos körülményéről több elmélet is ismert. A legvalószínűbb szerint az orvosnő még a deportálás során, a zsúfolt marhavagonban megőrült, a haláltáborban pedig agyonlőtték.
Fotók Cseh Viktor gyűjtéséből.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.