Rádzsái Hádád 1997-ben gyilkolta meg Gávriel Hirschberget, vagyis Hirschberg Gábort, aki a jeruzsálemi Óvárosban található jesivájából tartott hazafelé. Az előző héten szabadon bocsátott terroristát Mahmud Ábbász köszöntötte.
Az ünnepélyes rendezvényre Rámállában, Mahmud Ábbász rezidenciáján került sor. A Palesztin Hatóság vezetője megáldotta a frissen szabadult gyilkost, majd ezt mondta: „A bebörtönzöttek ügye különleges fontossággal bír a palesztin vezetés számára, amely az elnyomó hatalom börtöneiben fogva tartottak mielőbbi kiszabadításáért fáradozik.
A Palesztin Autonómiát irányító Fatah (PFSZ) terrorszervezet egy másik vezető személyisége, a jeruzsálemi ügyekért felelős Ádnán Reit, pedig így nyilatkozott az eseményen: „A Fatah mozgalom mindig is hű marad népünk jogaihoz és állhatatosan kitart a bebörtönzöttek és családtagjaik támogatása mellett, akik a hazáért áldozták azt, ami a legfontosabb volt nekik.” A fogadáson a Palesztin Hatóság számos egyéb vezető tisztségviselője is részt vett, és beszédeikben mindannyian magasztalták a gyilkost.
Gávriel 1997-ben, a chesván hónap 20-ra virradó éjjelen sétált hazafelé egy barátjával az Óvárosban található Áteret Kohánim jesivából. Előtte hosszú órákat töltöttek tanulással. A most szabadon bocsátott terrorista automata fegyverrel nyitott rájuk tüzet a Sáár Sechem irányából, ahol a mai napig rendszeresek az atrocitások. Gávriel a helyszínen életét vesztette, súlyosan sérült barátjának sikerült elmenekülnie, és segítséget kérnie.
Gávriel öccse, Binjámin (Péter) így emlékezik vissza bátyjára:
„Gabi Budapesten született 1971-ben, és az Árpád Gimnáziumban érettségizett. 1988-ban, az első, Szochnut által szervezett csoporttal látogatott először Izraelbe, és ezt követően aktív részese volt a nyolcvanas évek végi, korai pesti cionista mozgalomnak. A szarvasi tábor első két évében mádrichként [csoportvezető] tevékenykedett. 1990-ben vándorolt ki Izraelbe, és néhány évvel később bevonult a hadsereg Goláni nevű egységébe, melynek katonái kulcsfontosságú szerepet játszanak a legtöbb katonai akcióban. Gabi harcolt Libanonban és Gázában is. 1996-ban, katonai szolgálatát követően, jesivabeli tanulmányait megszakítva, a Bét Perec alapítvány önkénteseként tért vissza egy fél évre Budapestre, és zsidó filozófiát tanított. Ezt követően nyert felvételt a Jeruzsálem óvárosában működő Áteret Kohánim nevű jesivába, ahol rabbijai – tudása és elhivatottsága okán – nagy jövőt jósoltak neki. Gabinak fontos volt, hogy a Siratófal közelében tanuljon, és a saját biztonságát kockáztatta azért, hogy nap, mint nap bizonyítsa: a zsidóknak joguk van az óvárosban tanulni és élni.”
Emléke legyen áldott!
zsido.com
Forrás: Kikár