Közel négy évtized után újranyílt a Vár-negyedi zsinagóga Temesváron — írja a Krónika Online értesülése alapján a Neokohn. Az értékes műemlék épület kulturális események helyszínéül is szolgál.
Az egyik legfontosabb temesvári zsinagógát 1985-ben zárták be az épület leromlott állapota és a zsidó hívek megfogyatkozása miatt. Az ezt követő évtizedekben a vandalizmus és a nemtörődömség áldozata volt, 2002-ben a filharmónia vette át. A 15 évre szóló haszonbérleti szerződésben a kulturális intézmény vállalta, hogy rendbe hozatja és többfunkciós helyiséggé alakítja az épületet, de végül nem sikerült pénzt szerezni a felújításhoz.
Luciana Friedmann, a hitközség vezetője pénteken az Agerpresnek úgy nyilatkozott, hogy végül a kormány és a zsidó szervezetek támogatásával sikerült megerősíteni az épület struktúráját, restaurálni az ajtókat és ólomüvegablakokat, a belső és külső díszítéseket.
További díszítőelemek és az orgona restaurálása még hátravan. Az impozáns ingatlan emeletén múzeumot rendeznek be, de időszakos kiállításokat, konferenciákat és koncerteket is tartanak majd benne.
A zsinagóga a jövő évi Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt egyik fő helyszíne lesz, olyan rendezvényeket tartanak majd itt, melyek összeférnek a zsidó vallás előírásaival.
Az impozáns ingatlannak – melynek földszintjén és karzatán 3000 személy fér el – két hivatalos megnyitója volt, az 1872-ben tartott másodikon I. Ferenc József császár is jelen volt.
Victor Neumann történész az Agerpresnek elmondta, hogy tekintettel a város nagyszámú zsidó közösségére Temesváron öt zsinagóga volt a különböző városnegyedekben. A történész a zsidó épített örökség megőrzésének fontosságát hangsúlyozta.
A Vár-negyedi zsinagóga pénteki avatóünnepségén a temesvári és romániai zsidó közösségek képviseltették magukat, de a kormány és a parlament számos képviselője is jelen volt, többek között Marcel Ciolacu képviselőházi elnök.