Egy kormányzati program keretében, az Izraeli Vízügyi Hatóság közreműködésével tisztítják meg a Jordán-folyó jelentős szakaszát. A beruházás során növelik a folyóba jutó édesvíz mennyiségét és rendbe hozzák a partvidéket. Mindettől a folyó természetes környezetének rehabilitációját és a turizmus fellendülését várják – írj a Times of Israel.
A Jordán-folyó Izrael északi határánál ered, majd keresztül folyik a Kineret-tavon és végül a Holt-tengerbe ömlik. Teljes hossza 251 km. Ebből most a Kineret-tó és a Jordánba torkolló Bezek-patak közötti 37 kilométeres szakaszt teszik rendbe.
A Jordán-völgyben futó folyó ősidők óta kultúrák fontos találkozóhelye.
A zsidó Biblia számos története kötődik e földrajzi területhez, de a keresztény és muszlim hagyományban is fontos helyet foglal el. Emellett a térség növény- és állatvilága is figyelemre méltó, továbbá a költöző madarak jelentős része is itt vág át Európából Afrikába menet, majd vissza. Ezért is különösen szomorú, hogy a Kinerettől délre eső szakasz erősen szennyezetté vált, illetve a vízhozam is erőteljesen csökkent a környéken élő mezőgazdasági települések tevékenysége miatt.
Emellett – a Kineret magas vízállásnak fenntartása érdekében – jelentősen korlátozták a tóból a Jordánba folyó víz mennyiségét. Míg egykor évente 1,2 milliárd köbméter víz áramlott a Jordánba, jelenleg mindössze 30 millió köbméter. A helyzetet súlyosbítja, hogy a folyó környezetében működő üzemek szennyvízkezelése meglehetősen kezdetleges, illetve a Kineret-tó alján feltörő, sós vizű források vizét is a Jordánba pumpálják, hogy a tó vízének sótartalma alacsony maradjon.
A Vízügyi Hatóság két fő pontban határozta meg a folyó rehabilitációját: leállítják a szennyvíz és a sós víz beáramoltatását a Jordánba, illetve fokozatosan növelik a Kineretből kiengedett édesvíz mennyiségét, egészen évi 70 millió köbméterig.
E lépések következtében a Jordánban ismét lehet majd fürdeni, továbbá a folyó és a partszakasz élővilága is helyreáll.
Ezt követően új szabályok alapján gondoskodnak a friss-, a sós- és a tisztított szennyvíz mezőgazdasági felhasználásáról és elosztásáról.
A különböző klimatikus- és talajviszonyok, illetve a víz sótartalma miatt a Jordán különböző szakaszai mentén más-más haszonnövények termeszthetők. A Kinerethez közel édesvizet igénylő fajtákat termelnek nagy mennyiségben, délebbre, a Holt-tengerhez közeledve pedig elsősorban datolyapálma-ültetvények zöldellnek, melyek jól bírják a magas sótartalmú öntözővizet.
A rehabilitációs terv szerint a rendbe hozott szakaszból lehetőség nyílik friss víz értékesítésére a part közelében élő földművesek számára. A folyó mellett csővezetéket is lefektetnek, hogy a kezelt szennyvizet, a sós források vizét, továbbá évi hétmillió köbméter sótalanított vizet szállítson a mezőgazdasággal foglalkozó települések számára. Ehhez három éven belül egy új sótalanító üzemet építenek a Jordán-völgyében, majd a későbbiekben a Holt-tenger mellett is.
A projekt finanszírozását több forrásból fedezik. Hozzájárul a Turisztikai Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, az Izraeli Nemzeti Parkok Hatósága, a Vízügyi Hatóság és több, a közelben működő önkormányzat is.
A rehabilitáció nem érinti a Bezek-patak torkolatától délre eső szakaszt, mely egyben Izrael és Jordánia határa is. A folyó e szakasza rendkívül sekély, így a Holt-tengerbe is csak kevés víz érkezik a Jordánból. A Holt-tenger a hetvenes évek óta területe felét elvesztette, a partszakasz évente 1-1.5 méterrel húzódik vissza. Számos rehabilitációs terv született a megmentésére, de konkrét lépések egyelőre még csak igen korlátozott mértékben történtek az ügyben.
Fotó: Wikipédia
