November 23-án újra Stetl városi séta! A délelőttön Újlipótváros zsidó arcát ismerhetik meg az érdeklődők Katona Csaba történész kalauzolásában.
November 23-án, 11 órakor újra Stetl zsidó városi séta. A legújabb Stetl zsidó városi séta Újlipótváros zsidó múltját és jelenét fogja feltárni, méghozzá Katona Csaba történész vezetésében, akinek a 19–20. századi magyar társadalom- és művelődéstörténet a szakterülete, így aztán a legérdekesebb múltbéli történetekre és pletykákra készülhetnek a résztvevők.
Újlipótváros az ott élő zsidó hírességeken keresztül
Október 12-én elstartolt a Stetl városi séták legújabbika, mely Újlipótváros történetét mutatja meg az egykor ott élt híres zsidó származású művészeken keresztül. A sétát Katona Csaba történész vezeti, aki az alábbiakat mondta a program keletkezéséről:
„Ez a séta úgy jött létre, hogy az Újlipótváros zsidó emlékeit szerettük volna megjeleníteni. Az Újlipótváros egy modern része Budapestnek, olyan értelemben, hogy az 1890-es évek végétől 1920-as évek elejétől alakul ki. Döntő szerepet játszik ebben, a körút kiépítése, aztán a Vígszínházé és így aztán a Lipótvárosból elég sok zsidó származású polgár költözött erre a területre. Ezért is a beceneve Lipócia.
Ez a séta igazából az ő emléküket szerette volna megidézni, nyilvánvalóan a 19. század végére, illetve a 20. század elejére koncentrálva. Mi szerettük volna a politikusok, művészek, kiemelkedő alkotók, embermentők emlékét is megidézni, hogy aztán itt a Zsilipben fejezzük be a sétát és a kortárs zsidó kultúráról is meg tudjunk emlékezni.”
A zsidó képviselő, aki a hírhedt antiszemita politikussal párbajozott
Wahrmann Mór (1832–1892) a dualizmus korának kiemelkedő nagykereskedője, befektetője és politikusa volt. Unokája volt Israel Wahrmannnak, a pesti izraelita hitközség első hivatalos rabbijának. 1869-ben ő lett Magyarország első zsidó vallású országgyűlési képviselője, és haláláig nyolc parlamenti cikluson át képviselte Lipótvárost.
Gazdasági tevékenységében több ipari és banki vállalkozásban szerepet vállalt (például a Pannónia Gőzmalom, a Ganz és Társa), sőt támogatója volt tudományos és kulturális intézményeknek is. Nem riadt vissza a konfliktusoktól sem: 1882-ben egy parlamenti vitából párbaj is kialakult közte és az antiszemita Istóczy Győző között, ám szerencsére senki sem sérült meg.
A színházi függönybe való kapaszkodás lett a védjegye
Kellér Dezső (1905– 1986) a magyar kabarézás és konferanszié műfajának ikonikus alakja volt, aki újságíróként kezdett, majd kabarétréfák, jelenetek és dalszövegek révén vált közismertté. 1933‑ban lépett fel először konferansziéként a Teréz‑körúti Színpadon („Hurrá, technokrácia!”), és az 1950‑es évektől a Vidám Színpad társulatának fő konferansziéja lett.
Stílusára a finom, fanyar irónia, a közönséggel való közvetlen viszony, illetve az, hogy jobb kezével gyakran a színházi függönybe kapaszkodva kezdte műsorát. Ez utóbbi gesztus a mai napig emlékezetes maradt.
A zsidó mecénás a magyar irodalom és művészi élet lelkes támogatója
Hatvany Lajos (1880–1961) gazdag gyároscsaládból származó író, irodalomtörténész és mecénás volt, akit gyakran „az utolsó mecénásként” emlegetnek. Egyetemi tanulmányait Németországban és Budapesten végezte, majd 1908-ban társalapítója lett a „Nyugat” folyóiratnak, amely kulcsszerepet játszott a modern magyar irodalom kibontakozásában.
Pályája során rendszeresen támogatta Ady Endrét, József Attilát és más korszakalkotó írókat. Politikai szerepet is vállalt: 1918–19-ben tagja volt a Magyar Nemzeti Tanácsnak, majd a Tanácsköztársaság bukása után emigrált. Hazatérése után irodalmi tevékenységét folytatta; 1959-ben megkapta a Kossuth-díjat, 1960-ban levelező tagja lett az MTA-nak.
Ne feledje: november 23. 11 óra
Találkozó: Schweitzer József rabbi emléktáblájánál (1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 3.)
A séta végén betekintést nyernek a résztvevők a jelenbe is, hiszen utunk a Zsilipben végződik.
A résztvevők 20% kedvezményt kapnak a Brooklyn Bagelben.
Bővebb információ és jelentkezés a sétára a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
Borítókép: a Hegedűs (Csáky) utcai zsinagóga előtt 1946-ban. Forrás: Fortepan / Hámori Gyula.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.