Megnyitották a Központi Chábád Könyvtár új szárnyát a „könyvek ünnepén” – olvasható a chabad.org oldalon. A New York-i Eastern Parkwayen található Chábád főhadiszálláshoz, a 770-hez kapcsolódó épületben található gyűjteményben 300 ezer kötetet őriznek, köztük több száz éves ritkaságokat, kéziratokat és tárgyi emlékeket is.
Tévét hónap 5-én ünneplik Chábád-körökben a „könyvek győzelmét” vagy másként a zsidó könyvek napját. 1987-ben ezen a napon ért véget egy hivatalos bírói ítélettel az a két éven át tartó jogi huzavona, melynek az volt a tétje, hogy a Chábád Lubavics mozgalmat vagy a hatodik rebbének a zsidóságtól eltávolodott unokáját illeti-e az az 550 könyv, amelyeket utóbbi a Chábád-könyvtárból magához vett.
A bíróság a Chábád-mozgalomnak ítélte az értékes könyveket, mivel a hatodik rebbe nem tartotta saját tulajdonának a köteteket, hanem átadta azokat a mozgalomnak, a lubavicsi haszidok javára. A Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi felesége, Chaya Mushka rebecen a hatodik rebbe lánya volt. Ő úgy vélte, hogy – ahogy a bírósági tárgyalás videófelvételén látható és hallható -, a könyvtár nem apja tulajdona volt, hanem „a haszidoké, mert apám a haszidoké volt”.
A győzelmet követő ünnepségeken a Rebbe arra biztatta a haszidjait, hogy örömüket fordítsák konkrét tettekké: vegyenek és javítsanak meg könyveket és leginkább: tanulmányozzák azokat.
A könyvtár története az első Chábád rebbére, a mozgalmat alapító ljádi Snéur Zálmán rabbira (1745-1813) nyúlik vissza. Az általa létrehozott gyűjteményt minden egyes rebbe tovább bővítette. Az első világháború kitörésével az ötödik rebbe, a rebbe Rásáb a gyűjtemény nagy részét Moszkvába küldte, ezeket a bolsevikok azonnal kisajátították. A legértékesebb kéziratok és könyvek a rebbénél maradtak. Fia, a hatodik rebbe igazi könyvbarát volt és sokat tett a nagy veszteséget szenvedett könyvtár újbóli felépítéséért. Mire 1927-ben kiutasították a Szovjetunióból, már tekintélyes gyűjteményt mondhatott magáénak – vagyis a mozgaloménak.
Könyveit magával vitte Rigába, Varsóba és részben a szintén lengyelországi Otwockba is. A könyvek egy részét a varsói amerikai nagykövetségen hagyta megőrzésre. Amikor 1940. március 19-én a hatodik rebbe Amerikába érkezett a háború sújtotta Európából, csupán két bőröndnyi könyvet vitt magával, a legértékesebb köteteket. A köbvetkező évben Mendel Horenstein rabbi, a rebbe veje a könyvek egy részét Lengyelországból New Yorkba küldte, a maradékot csak az 1970-es évek végén sikerült, komoly diplomáciai manővereket követően, Amerikába juttatni. Shalom Dovber Levine rabbi, a könyvtár igazgatója rengeteget fáradozott a Szovjetunióban rekedt könyvek visszaszerzéséért. A mai napig tízezer, az Agudas Chasidei Chabadhoz tartozó kötet várja a sorsát Oroszországban, ezekről itt és itt írtunk.
A könyvtár mai formájában számtalan ritka és különösen értékes könyvet és műalkotást tartalmaz. A legkorábbi kézirat a XIV. századból származik. Rásinak Mózes öt könyvéhez írt, 1475-ben kinyomtatott kommentárjából is őriznek néhány lapot, ahogy a haszid gondolkodás legkorábbi nyomtatott műveiből is rendelkeznek korai, még 1780-ból származó példányokkal. A Chábád könyvtára a hozzá tartozó internetes oldallal a kutatók és történészek igazi kincsesbányája. A webkönyvtárban a számtalan könyv mellett a XX. századi haszid életet megörökítő, több ezer kép is elérhető. A könyvtárban kiállítás is látható.
A könyvtár nem vásárol könyveket, hanem maguk a szerzők, illetve tudósok, gyűjtők adományozzák a műveket. Vannak, akik éppen azért járnak aukciókra, hogy újabb értékes köteteket szerezhessenek, melyeket aztán a Chábád könyvtárának adományoznak. Közülük olyanok is vannak szép számmal, akik nem tartoznak a Chábád mozgalom tagjai közé, ám a könyvtár iránti csodálatuk jeléül könyveket adományoznak az értékes gyűjtemény számára.
Ez azt is jelenti, hogy a könyvtár 1941 óta, vagyis attól fogva, hogy megérkezett Amerikába, folyamatosan növekszik. Kezdetben a Chábád mozgalom központjának alagsorában tárolták az 50 ezer kötetre rúgó kollekciót, mely a hatodik rebbe 1950-es halálának idejére már a duplájára nőtt. A mozgalom 1956-ban vette meg a központtal szomszédos házat, melynek egy teljes emeletét elfoglalta akkor már a könyvtár.
A Rebbe 1977-ben jelölte ki Levine-t a könyvtárosi feladatra, ekkor már nem fértek ki a polcokra a kötetek, hanem dobozokban álltak, így még egy szintet ajándékoztak az épületből a könyvtár számára. A következő bővítésre – egy új szárny hozzáadásával – 1980-ban került sor, majd a következő években a Rebbe beleegyezését és áldását adta a további bővítésekre. Az 1987-es könyvek győzelmének első évfordulóján, 1988-ban a Rebbe felszólította az írókat, gyűjtőket és kiadókat, hogy adományozzanak a könyvtár javára.
Válaszként kötetek ezrei érkeztek a világ minden tájáról, így a hely ismét szűkössé vált, és további bővítésekre került sor. Megvették a következő szomszédos épületet is, és így az eddigieknél jóval nagyobb terület áll rendelkezésre a könyvek elhelyezésére. Ennek az épületnek a legfelső szintjét újították fel és adták hozzá most, a könyvek győzelmeként ismert ítélet 34. évfordulóján. A modern technikával ellátott terem további 25 ezer könyv szakszerű tárolására alkalmas. A feldolgozás és a dobozok kipakolása továbbra is folyik.
Ha pedig a továbbiakban ez sem lenne elég, „ennek az épületnek a többi emeletét is használatba vesszük majd” – mondta Levine.