A finnországi zsidó közösség új épülete a belvárosban, az elnöki palota közelében helyezkedik el és a legfőbb adományozók után a Sami and Charlotte Rohr Chabad House nevet viseli. A Mariankatu utca 3 alatt álló épület Helsinki második legidősebb épülete. 2015-ben került a Chábád tulajdonába, majd jelentős átalakításon és felújításon esett át – írja a Crownheights.info.

A munkálatok során előkerültek az 1765-ben épült vám- és csomagolóház maradványai, illetve egy háromszáz éves, fából emelt erőd leletei. Ez utóbbit feltehetően annak a 17 ezer orosz katonának építették, akik 1713-ban érkeztek ide, a svédekkel folytatott háborújuk során.

A finnországi zsidóság története is Oroszországhoz kötődik. A XIX. század közepén úgynevezett kantonista zsidók telepedtek le ezen a vidéken, amely akkor az Orosz Birodalomhoz tartozott. A kantonisták olyan, erőszakkal egészen fiatalan besorozott zsidók katonák voltak, akiket rendkívül hosszú, több évtizedes szolgálatra köteleztek. A hatóságok azon voltak, hogy ez idő alatt az akár nyolc-kilenc évesen a családjuktól elszakított gyerekeket minél inkább asszimilálják. A kantonisták egy része azonban a nehéz körülmények között is kitartott ősei hite mellett és leszerelése után ismét csatlakozott a zsidó közösséghez.

Vallás a föld alatt: hogyan élte túl a vallásos zsidóság a Szovjetuniót?

Oroszország – a Chábád bölcsője. Itt szökkent szárba és fordult virágzásba ez a mozgalom és a mai napig ide kötik legmélyebb gyökerei. Gazdag közös történelmüknek most egy igen jelentős és hosszú távú hatásokkal bíró szeletéről szólunk.    ZSIDÓÜLDÖZÉS A BOLSEVIK FORRADALOM UTÁN Az ötödik lubavicsi rebbe, a rebbe RáSáB (Sálom DovBer rabbi, 1860-1920) a cári … Olvass tovább

A finn hitközség jelenlegi elnöke, egyben a Zsidó Világkongresszus alelnöke, Yaron Nadbornik is kantonista családból származik. Ükapja, Chaim Nadbornik 1858-ban érkezett Finnországba. A neves haszid közösséggel büszkélkedő Nadvornában született 1840-ben, mely akkor Lengyelország része volt, ma pedig Ukrajnához tartozik. Novgorodban kapott katonai kiképzést, majd a 90. Onega tüzérszázadban szolgált Finnországban. Amikor 25 év elteltével leszerelhetett, úgy döntött, hogy helyben telepszik le. Ez akkoriban kiváltságnak számított, mert Finnország a zsidók számára kijelölt letelepedési övezet határain kívül esett. Nadbornik, akinek a letelepedési övezetből küldtek feleséget, illetve a hozzá hasonló kantonisták alapították meg Finnország első zsidó közösségét.

„A családom már öt nemzedék óta itt él, ahogy a hitközség tagjainak hatvan százaléka is generációk óta Finnországban él. A többiek számtalan országból, Izraelből, Oroszországból, az Egyesült Államokból, Magyarországról, Norvégiából, Franciaországból és Argentínából érkeztek“

– mondta Nadbornik.

„A közösség nagyobb, mint ahogy sokan elképzelik. Többször volt olyan látogatóm, aki azt hitte, hogy Helsinkiben összesen két zsidó található: ő és én. Ezzel szemben a közösség kétezer tagot számlál. A többségük a fővárosban él, egy kevesen pedig Turkuban” – tette hozzá.

Nadbornik nagyra becsüli a finnországi Chábád mozgalom tevékenységét. Benyomin Wolff rabbi és felesége, Itta 2003 óta szolgálják a helyi közösséget.

„A Chábád értékes munkát végez. Különleges képességük van arra, hogy megtalálják az elveszett zsidókat. Ők ketten jelentik a hitközség motorját. Egy 150 éves közösségben mindig örülünk az új kezdeményezéseknek. Amikor Wolffék megjöttek, rögtön jelezték, hogy rengeteg új dologba lehetne belekezdeni. Ők a növekedés lehetőségét keresték és ez jó hatást gyakorolt az egész hitközségre”

– mondta.

Wolff rabbiék valóban nem vesztegették az idejüket, folyamatosan nyitják meg az újabb intézményeket. „Most már hat különböző helyen vagyunk jelen. Az új központunk a város közepén található egy nagyon különleges épületben, melybe mi leheltünk új életet” – mondta a rabbi.

„A központban kap helyet a finnországi zsidó közösség történetét bemutató múzeum, amelyben megjelenik majd a dédszüleim története is. Mordechai Schwei rabbit és feleségét, Bunia rebecent az előző rebbe, Joszef Jicchák Schneerson rabbi küldte 1928-ban Lettországból Turkuba, hogy az ott élő zsidó gyerekeket oktassák. A gyermekeik, köztük Aizik, a nagyapám is Turkuban született. A Schwei család hét éven át élt a városban, s eközben a dédapám volt a helyi sochet [kóser mészáros], a tanító és hozzá fordultak minden, zsidóságot érintő kérdésben. 1935-ben azután Észtországba költöztek, majd a második világháború idején kelet felé menekültek. Amikor 2003-ban megérkeztünk, még találkoztam néhány egykori tanítványával” – mondta Ita rebecen.

„Úgy érzem, hogy azt a küldetést folytatjuk, melyet a dédapám kezdett el közel száz évvel ezelőtt”

– tette hozzá.