„Össze kell fognunk” – mondta egy parancsnok a katonáinak, mielőtt bementek Rafahba. „Nemsokára visszatérnénk a harcmezőre. Ez alkalommal Rafah területére rendeltek minket. Az ómerszámlálás gyászidőszakában vagyunk, abban az időszakban, amikor gyászoljuk rabbi Akiva 24 ezer tanítványának halálát. Ezek a tanítványok nem tisztelték egymást. Majdnem kétezer év telt el azóta, és miközben mi még mindig gyászoljuk a múltat, szélsőséges elemek és csoportok továbbra is belülről marcangolják népünket” – idézte a parancsnokot az Arutz7.
„Mennyi léleknek kell még odavesznie és áldozatul esnie, míg végre megértjük, hogy testvérek vagyunk? Nincs másik országunk. Ezért a földért imádkoztunk nemzedékek hosszú során át. Nincs megfelelőbb módja a gyásznak és az egység hiányáért fizetett hatalmas ár kijavításának, mint az, ha felvesszük a harcot a halálunk fölött vigadó és népünket szétmarcangoló ellenséggel. Az előző héten a Gáza-övezet északi részén folyó harcokban sajnálatos módon baráti tűz okozott veszteséget, amikor egy tankból egy olyan épületre lőttek, ahol a saját katonáink tartózkodtak. Egy hétnyi zeituni harc után mindent megtettem, hogy eljussak az ebben az incidensben elesett Gilád Boim temetésére. Libabőrösen hallgattam Chen, Gilád nővérének gyászbeszédét. Chen a következőket mondta: »Ölelést küldünk innen az izraeli hadsereg minden egyes katonájának, és nagyon fontos számunkra, hogy elmondjuk a nehéztüzérség drága katonáinak, akik tegnap abból a tankból tüzeltek, hogy szeretünk titeket és egy szemernyi harag sincs irántatok a szívünkben. Világos számunkra, hogy csakis Izrael népének javát tartottátok szem előtt. Folytassátok azt a fontos feladatot, amit elkezdtetek, és ha lehetőségetek van rá, gyertek el, látogassatok meg minket!« – Mennyi erő, mennyi szeretet a nép iránt!
„Egységünk az izraeli társadalom ékes példája. Az egység tagjai fél éve harcolnak vállvetve. Jobb- és baloldaliak. Vallásos és szekuláris emberek. Együtt vagyunk a fronton és családjaink – akik egy nagy családdá váltak – együtt vannak a háttérországban.”
Végül a következő szavakkal zárta a beszédét: „Továbbra is tartjuk magunkat rabbi Akiva tanításaihoz. Rabbi Akiva látta tanítványai halálát, és azt mondta, hogy úgy kell szeretnünk zsidó testvéreinket, ahogy önmagunkat szeretjük. Félretesszük a nézeteltéréseinket és egyesülünk egyetlen cél érdekében. Ez a cél pedig Izrael dicsősége.”