„A történelem ismerete nélkül nem érthetjük meg igazán önmagunkat sem” – ez a hitvallása Kovács Gergelynek, a Maimonidész Gimnázium karizmatikus, fiatal történelemtanárának. A zsidóságnak, a zsidó történelmi párhuzamoknak az alaptantervbe való beemeléséről, az összefüggések, párhuzamok kereséséről, a kamaszok érdeklődésének fenntartásáról beszélgettünk vele.
Zsidó kiegészítések
– A Maimonidészben idén kezdődött a történelem és a zsidó történelem tantárgyak oktatása, ugyanis a nulladik évben nyelvi előkészítő zajlott. Hogyan hangolható össze a „világi” történelemoktatás a zsidó történelmi ismeretekkel?
– A gimnáziumban van külön zsidó történelem tantárgy is, amit Megyeri András Jonatán tanít, ennek ellenére fontosnak érzem a saját órámon is az egyes eseményeknél, személyeknél a vonatkozó zsidó tárgyú összefüggésekre rávilágítani.
– Hogy működik ez a gyakorlatban?
– Az első félév elteltével azt vettem észre, hogy nagy szükség lenne arra, hogy a zsidó történelem végigkísérje a gyerekek világtörténelem-oktatását. Kilencedikes anyagot veszünk most az első osztállyal, az őskortól megyünk, és eljutunk kb. 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig. Beszélünk például az egyiptomi birodalomról (annak különböző szakaszairól) és mellette az egyiptomi rabszolgaság évszázadait a zsidó történelem szempontjából is igyekszünk végigvenni. Amikor pedig még nem beszélhetünk történelemről – őskor például –, a darwini elmélet tárgyalásánál –, ami háláchikusan nem egészen így fogalmazódik meg –, akkor ott megfelelő forrásokkal: talmudi, rabbinikus, kabbalisztikus, misztikus példákkal kiegészítjük, hogy a zsidóság mit gondol az ember létrejöttéről. A teremtéstörténetet, a genezis, a berésitet be lehet mutatni úgy, ahogy a zsidóság gondolja ezt. Annak segítségével többek között, hogy melyik rabbi mit mond, hogy ír erről a Talmud. És az is fontos, hogy mi az askenázi zsidóságban elfogadott vélemény.
– Jelenleg ehhez milyen tankönyv-segítséget használnak?
– Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy az OFI tankönyveken kívül választhassunk taneszközt, ezért én a mozaikosat választottam, mert mindenféle tekintetben ezt találtam a legjobbnak. Szóban és írásban is igyekszem velük átvenni a zsidó oldalát a történeteknek. Például: Budavár visszafoglalása kapcsán (1686) mindenki tisztában van az tényekkel, miszerint jöttek a keresztesek, a Habsburgok és szövetségeseik, szépen kipucolták az országból a törököket. Igen ám, de azt nagyon kevesen tudják, hogy volt egy Schulhoff Izsák nevezetű budai zsidó ember, akinek a családja a keresztes hadjáratban elpusztult, neki menekülnie kellett, mert a keresztesek a zsidókat és az oszmán törököket ugyanúgy kezelték, és nagy részüket felkoncolták. Ez a zsidó férfi pedig megírt akkoriban egy könyvet, aminek az a címe, hogy Budai krónika (Megilat Ofen). Ebben leírta azt, hogy a zsidó nép mennyire megszenvedte Budavár 1686-os dicsőséges visszafoglalását. Ez három mondat kiegészítés a tananyaghoz, néhány percet vesz igénybe az órán, de a gyerekek olyan plusz tudással tudnak elmenni az óráról, ami egyrészt zsidó tudás, másrészt meg egy olyan finomság, apróság, érdekesség, ami a közoktatásból kimaradt. Ha felkelti a téma az érdeklődést – az már jó, akár utána lehet olvasni vagy kiselőadással lehet belőle készülni.
– Milyen technikai segédeszközök állnak rendelkezésre a modern oktatáshoz?
– A gyerekek egy felgyorsult online világban élnek minden szempontból. Amikor az első órán végigmentem és mindenkitől elvettem a mobiltelefonját, akkor egy kicsit meglepődtek. Ezeknek a gyerekeknek új impulzusok kellenek, amik a környezeti behatások miatt, új módszerek alkalmazását követelik meg. Nagyon jó, hogy a Maimonidészben elég fejlett a technikai felszereltség, a géppark: okostábla, projektor, laptop. Filmvetítéseket tartok, zenéket hozok be és ez ezekkel nem annyira nehéz, mint régen: laptop, internet, kivetítem, és már benne is vagyunk az adott témában. Ezek az ingerek fenn tudják tartani a figyelmüket az óráimon.
Felkészülés az érettségire
– Mikor és hogyan kezdenek el készülni az érettségire a gyerekekkel?
– A Maimonidészben tulajdonképpen kilencediktől érettségire készülünk. Komolyan kell venni a dolgokat. Az egyik legbeváltabb módszertani fogásom, hogy mivel minden héten két órám van velük, az egyiken minden alkalommal röpdolgozat van, 5+1 gyors kérdéssel. Ebből le tudom mérni, hogy ki az, aki készült és ki az, aki nem. A másik órán felelés – mert muszáj megtanulni emberek előtt beszélni, hiszen az érettségi során is szükség lesz erre –, ilyenkor mindig úgy kell készülniük, hogy szóban ellenőrzöm őket.
Amire nehéz felkészíteni a diákokat, az az emelt szintű érettségi lesz. Nyilván arra majd fakultációt kell szerveznünk. A lehetőség megvan erre.
– Várhatóan mennyien lesznek, akik emelt szinten akarnak érettségizni történelemből?
– A jelenlegi osztályból – most úgy néz ki – ketten készülnek emelt szintű vizsgát tenni. A továbbtanulás során számos olyan szak van, ahová kell(het) a történelem. El kell kezdenünk pályaorientációs foglalkozásokat szervezni, szakmák napját is kell majd tartanunk, amiből a gyerekek fel tudják mérni, hogy milyen irányban induljanak tovább. Ezt egyfajta tehetséggondozásként képzelem, az ilyen kis létszámú osztályokkal rendelkező intézményeknek az az előnyük, hogy tudunk a gyerekekkel egyénileg foglalkozni. És akkor a kollégákkal tudunk egyeztetni, hogy a kevésbé erős tárgyból ne nagyon „macerálják” az adott gyereket.
– Mi az, amivel közvetlenül az érettségire lehet készülni?
– Nagyon fontos a forráselemzés. Például nemrégiben egy olyan feladatot adtam, hogy történelminek hitt személyről kellett kutatást végezni. Arról, hogy van-e arra bármilyen történeti bizonyíték, hogy ez az ember valóban létezett. A feladat az volt, hogy egy A/4-es fogalmazást írjanak erről a történetről, rájuk bíztam, hol néznek utána. A gyerekek a Wikipédiával indítottak, ami nálam szigorúan tilos, hiszen abba bárki bármit beleírhat, így téves információk is kerülhetnek bele. Megbeszéltük, hogy miként lehet az ilyen fake oldalakat felismerni. Amit viszont a Széchényi Könyvtár oldalán vagy oxfordi, harvardi oldalakon találnak, azok az információk valószínűleg megállják a helyüket. Vagy ha például egy Britannica Hungaricába lapoznak bele, több valós infó érheti el őket. Nagyon jó volt látni, hogy a következő ilyen feladatban már ezeket a szempontokat figyelembe véve kerestek. Volt, aki legközelebb már a Talmudban kutakodott. Közben megtanítottam nekik az egyszerű hivatkozástant, hogy miként tudnak hivatkozni a forrásaikra.
A zsidó történelem nagyon sok mindent lefed, és sok helyen állítható párhuzamba a magyar történelemmel és szerves részét képezi annak. Például Nagy Lajos király száműzte a zsidókat, mert az hitte, hogy a budavári kutak táslich közben mérgeződtek meg, és ezért lett pestises a felesége. Merthogy attól a víztől a zsidók nem, de a keresztények megbetegedhetnek. Ez nyilván nem része a tananyagnak, de olyanfajta érdekesség, amivel felkelthetem a gyerekek érdeklődését.
Egyedi tanköny terv
– Van-e esetleg olyan terv, hogy az alapoktatásban használt tankönyvet kibővítve készüljön egy speciális, a maimonidészes alapelveket szem előtt tartó saját történelemkönyv?
– Igen, tervezzük a közeljövőben egy olyan tankönyv megírását, ahol a zsidó történelem, a magyar és világtörténelemmel lenne párhuzamba állítva. Ezen a nyáron szeretnénk kezdeni megírni a kilencedikes tankönyvet. Amíg ez nincs kész (melynek lektorálására nagy tudású rabbikat is fel fogunk kérni), addig szóban és írásban igyekszem velük átvenni a zsidó oldalát a történeteknek.
Juhász Vali írása
Megjelent: Egység Magazin 29. évfolyam 117. szám – 2019. április 1.