A Deutsch, Fischer és Klein mellett számos más, Magyarországon elterjedt zsidó családnév is fontos szerepet játszott a hazai tudomány, művészet, vallási élet és gazdaság történetében. Most tíz gyakori név és nevezetes viselőik nyomába eredünk.
Már korábban felkutattuk Magyarország három leggyakoribb zsidó családnevét. A cikk akkor annyira sokakat érdekelt, hogy úgy gondoltuk a névsort tízre bővítjük. Lássuk hát az elterjedt zsidó családneveket és néhány jeles viselőjét.
Fuchs-ok és Grószok
Korábban arra jutottunk, hogy a leggyakoribb hazai zsidó családnév a Deutsch lehet, szorosan a Fischerekkel. A „harmadik helyen” még szorosabb volt a verseny, de akkor a Klein vezetéknevet választottuk.
Most viszont a rend kedvéért emlékezzünk meg a Fuchs, Grósz, Schwartz és Weisz nevekről is.
Fuchs Mór (1843–1911) nagyváradi orthodox rabbi, Fuchs Lipót (1883–1969) biharkeresztesi orthodox rabbi volt. De például ezt a nevet viselte Pécs egyik első zsidó lakosa, Salamon is.
De ne feledkezzünk meg dr. Fuchs Jenő (1882–1955) budapesti ügyvédről, négyszeres világbajnokról, a londoni és stockholmi olimpiák győzteséről sem.
És közülük talán a leghíresebb a tolcsvai Fuchs Vilmos (1879–1952), aki az Egyesült Államokban, William Fox néven meghódította a filmipart.
Eredetileg Grósz volt Szabolcs Ferenc (1874–1959) építész, többek között a kisvárdai zsinagóga tervezője.
A neves szemészdinasztia is ezt a nevet viselte, dr. Grósz Frigyes, dr. Grósz Albert és dr. Grósz Emil is.
De így hívták Jókai Mór második feleségét, Nagy Bella (1879–1947) színésznőt is.
Schwartz-ok és Weiszek
Mád világhíres rabbija, Schwartz Ávrahám Jehuda háKohén (1824– 1883), akit könyve után a vallásos világ elsősorban, mint a Kol Árjét említi.
Eredetileg ezt a nevet viselte Sajó István (1896–1961) debreceni építész is, aki a világhírű Breuer Marcell formatervezővel együtt lett az art deco stílus szerelmese, amit New Yorkban is alkalmazott. De Somlyó Zoltán (1882–1937) költő is ezen a néven született.
Vagy ne feledkezzünk meg a mátészalkai Schwartz családról se, akik az országban először, a szülővárosukban vezették be a villamos árammal működő köztéri világítást.
Weisz Márton (1904–1982) a vészkorszak utáni hazai ortodoxia egyik legismertebb rabbija és tartóoszlopa volt. Dr. Weisz Pál (1908–1998) hódmezővásárhelyi, majd a debreceni status quo hitközség rabbija volt. 1945-től pedig a Bar Ilan, majd a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora volt.
Weiszként látta meg a napvilágot Vihar Béla (1908–1978) ismert költő is. Illetve Vértes Marcell (1895–1961) festőművész is. A Bauhaus iskola kiemelkedő alakja, Moholy-Nagy László (1895–1946) eredetileg szintén Weisz volt, csakúgy, mint az illuzionista Harry Houdini (szül.: Weisz Erik, 1874–1926)
A leggyakoribb zsidó családnevek között
Egészen sokan viselték a Neumann családnevet. Csak, hogy néhányukat említsük: dr. Neumann Ármin (1845–1909) udvari tanácsos, országgyűlési képviselő; dr. Neumann Ede (1859–1918) hebraista, történész, nagykanizsai neológ főrabbi; Neumann János (1903–1957) matematikus stb.
Relatíve sokan voltak a Rosenberg és a Rosenfeld családok, továbbá a Spitzer, Pollák és Ungár famíliák is.
A cikk az 1929-es Budapest és környékének távbeszélő betürendes- és szaknévsora alapján készült. Nem feltétlenül pontosan tükrözi az egész hazai zsidóságnak a pontos néveloszlását. A forrás szabadon kutatható, merüljön benne Ön is!
A borítókép illusztráció. A Pesti Izraelita Hitközség Főgimnáziumának udvarán készült 1935-ben. Fotó: Fortepan / Sík Endre.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.