Meglepő módon a csődöt nem a vallásos közösség létszámának csökkenése, hanem éppen annak dinamikus növekedése idézte elő – írja az Arutz7. A különös jelenségre a cikkben találja meg a magyarázatot.

Kevés olyan város van manapság Európában, ahol a zsidó lakosság létszáma növekedne. A negyven zsidó iskolával és több mint ötven zsinagógával büszkélkedő Manchester azonban közéjük tartozik. A város zsidó lakossága 2011 óta húsz százalékkal gyarapodott. A mintegy harmincezer új lakos túlnyomó többsége olyan háredi (szigorúan ortodox) zsidó, aki a drasztikusan emelkedő londoni ingatlanárakat és megélhetési költségeket megelégelve olcsóbb lakhatási lehetőség után nézett. Ehhez képest meglepő lehet a Jewish Chronicle of London lap híre, mely szerint a város legrégebbi, kóser igazolásokat nyújtó és kóser vágással foglalkozó szervezete, az MBD Shechita Service csődöt jelentett, 338 ezer fontos, azaz 163 millió forintos tartozást hagyva maga után. A cég igazgatója, Daniel Walker rabbi még reménykedik benne, hogy találnak módot a pénzügyi helyzet konszolidálására és az újranyitásra, ám kudarcuk jól példázza a nagy-britanniai zsidó közösség összetételében tapasztalható változások következményeit.

Az MBD Schechita Services a város hivatalos zsidó vallási bírósága, a Manchester Beth Din felügyelete alatt működött, mely nem követelte meg a háredi zsidó által elvárt összes szigorítást a kóserság és a vágás területén. Mivel Manchester zsidó közösségének egyre nagyobb részét teszik a háredi zsidók, akik csak olyan kósersági igazolást fogadnak el, mely eleget tesz a a saját közösségükben megszokott, igen szigorú szabályoknak, így nem vásárolnak az MBD kósersági igazolásával ellátott termékekből. Az egyre növekvő igényeket látva számos londoni, kósersággal foglalkozó cég kezdett Manchesterben terjeszkedni, és ez tovább szűkítette a helyi vállalat lehetőségeit, továbbá az egyre növekvő húsárak sem tettek jót az üzletmenetnek.

Manchester térségében a modern-ortodox zsidók hűek maradtak az MBD-hez, ám ez nem volt elég ahhoz, hogy a cég veszteség nélkül működjön. A hárediek inkább a nemzetközi Machzikei Hadass szervezet pecsétjét fogadják el, mely a lehető legszigorúbban értelmezi a kóserság előírásait. Mivel az utóbbi években már ők teszik ki a helyi vallásos közösség túlnyomó többségét, így a régóta működő helyi cég már nem igazán rúghatott labdába.

A londoni Jewish Policiy Research kutatóintézet felmérése szerint napjainkban a brit zsidóság mintegy 25 százaléka, azaz 74 ezer ember sorolja magát a háredi irányzatok valamelyikéhez. Arányaiban ennél magasabb számban egyetlen más országban sem élnek háredi zsidók. A világ különböző országaiban átlagosan tizennégy százalékot tesz ki a számuk. Az izraeli zsidók tizenhét százaléka, az Egyesült Államokban élő zsidók tizenkét százaléka tartozik ehhez az irányzathoz, Magyarországon pedig a fél százalékot sem éri el.

A magas születésszám és a szinte nem létező asszimiláció miatt a háredi zsidók száma dinamikusan növekszik. A kutatások szerint az Egyesült Királyságban kilenc év múlva már ők teszik ki a zsidó közösség többségét.