A Siratófaltól nem messze, a jeruzsálemi Óváros zsidó negyedében található Hurva zsinagóga a környék egyik legnagyszerűbb és legjellegzetesebb épülete. A Bét Jáákov zsinagógának is nevezett épületet 1948-ban ezen a napon, ijár 18-án rombolták le, és csak nagyjából egy évtizeddel ezelőtt, 62 évvel a pusztulása után építették újjá.

Különleges szépségű belső terében található a világ egyik legmagasabb tóraszekrénye, a kupola alatt körbefutó teraszáról pedig lélegzetelállító kilátás nyílik az egész Óvárosra.

 

Aerial view, 2014

Rabbi Jehuda heChászid, vagyis a Jámbor Jehuda rabbi 1700-ban érkezett követőivel együtt Jeruzsálem kapuihoz. A csoport abban reménykedett, hogy hamarosan a szent városban köszönthetik a messiást. A helyszínen talált kis, romos zsinagóga helyén új épület építésébe fogtak. Reményeiket azonban gyorsan felváltotta a bánat és a gyász, szeretett vezetőjük ugyanis nem sokkal az érkezésük után elhunyt. A vezető nélkül maradt és minden bevételt nélkülöző közösség tagjai kénytelenek voltak hiteleket felvenni a környékbeli muszlimoktól, ám visszafizetni sehogyan sem tudták a kölcsönzött pénzt. A feldühödött hitelezők 1720-ban megtámadták a zsidókat és lerombolták a zsinagógájukat, mely ekkor kapta a „Hurva” – „rom” nevet.

A városban csupán egy apró askenáz zsidó közösség maradt, hozzájuk csatlakoztak a XIX. században a vilnai gáon tanítványai. A zsinagógát csak a XIX. század második felében, az Oszmán Birodalom gyengülésével és Mose Montefiore közbenjárására sikerült újjáépíteni. Az építkezéssel 1864-ben készültek el. A zsinagóga a Bét Jáákov nevet kapta az építkezést bőkezűen támogató Rotschild család Jakob nevű tagja után, de megőrizte a Hurvá nevet is, de némelyek a Jámbor Jehuda rabbi zsinagógájának is nevezték.

Ez lett a jeruzsálemi askenáz közösség középpontja, több fontos intézmény és jesiva is létesült az épület körül. 1948-ban, ijár hó 18-án, az izraeli függetlenségi háború idején bombatalálat érte és a zsinagóga épülete ismét megsemmisült. A hatnapos háborút és Jeruzsálem újraegyesítését (1967) követően is romos maradt, csupán egy hatalmas ívet emeltek a maradványok fölé, utalva az egykori kupolára. Negyven évnyi küzdelem nyomán csak a kétezres évek elején kezdődhetett meg az újjáépítése, ami 2010-ig tartott.

Különféle terveket követően teljes egészében az eredeti, széles ívek által meghatározott és monumentális kupolával koronázott formájában állították helyre a zsinagógát.

Az épület alatt a második Szentély idejéből származó mikvék, rituális fürdők tanúskodnak a város több ezer éves zsidó múltjáról, valamint egy bizánci kori utca és a mameluk periódus épületei is megtekinthetők. A zsinagóga helyreállítása során az államalapítás előtti időszakból származó, rejtett fegyverraktárat is feltártak a régészek. Az épület ma belépőjeggyel turistalátványosságként látogatható, de emellett valódi, közösséggel rendelkező zsinagógaként is funkcionál. Belépőjegyek ezen az oldalon vásárolhatók.

Hamarosan újra látogatható lesz Jeruzsálem szimbóluma

A jeruzsálemi óváros egyik jelképének számító Dávid-torony és a hozzá tartozó múzeum nagyszabású átalakuláson megy keresztül, és ez a folyamat a végéhez közeledik. A 2500 éves alapokra épült, 900 éves keresztes várat és a benne megtekinthető, a legmodernebb technológiával kialakított tárlatot átfogó, 40 millió dolláros (12,5 milliárd Ft) beruházás keretében újítják meg. A nyitás 2022 … Olvass tovább