Megemlékezés az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség szervezésében

 A budapesti gettó felszabadulásának 74. évfordulójára szervezett megemlékezést az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) a Dohány utca 32. számnál található Budapesti Gettó Emlékfalnál közel száz tanuló jelenlétében. Az eseményen felszólalt Molnár Andorné holokauszt-túlélő, Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, valamint Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija. A hagyomány szerint az idei megemlékezésre is több iskolából érkeztek diákok, akik az emlékezés mécseseinek meggyújtása után megtekintették Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár kiállítását is.

 2019. január 17-én csütörtökön az EMIH megemlékezést tartott a budapesti gettó felszabadulásának 74. évfordulója alkalmából a Budapesti Gettó Emlékfalnál. A Budapesti Gettó Emlékfalat az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) Budapest főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatával közösen állította 2014-ben, a gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából. Az emlékfalon a 23. Zsoltár szerepel 3 nyelven (angol, magyar, héber) arra ösztökélve az arra járókat, hogy egy imával vagy fohásszal emlékezzenek meg a holokauszt áldozatairól.

 A közel 100 közép- és általános iskolás diák jelenlétében megrendezett megemlékezésen Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője feltette a kérdést: „Meddig kell még emlékeznünk a holokausztra?” Kiemelte, hogy nem azért emlékezünk, mert jó a memóriánk. Olyan dolgokra kell emlékeznünk, melyeknek a mai napig aktuális üzenete és tanítása van. A holokauszt üzenete pedig a mai napig érvényes: nem szabad gyűlölni a másik embert.

„A mai nap a csendes emlékezés ideje, de kötelességünk emlékeztetni is” – kezdte beszédét Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, majd a diákok felé fordulva folytatta: “Tietek a jövő, azonban a mi dolgunk felkészíteni titeket a múltunkból és hibáinkból, hogy ilyen borzalom többé ne történhessen meg.” Beszédében hangsúlyozta azt is, hogy az akkori magyar kormány felelőssége vitathatatlan és őket terheli a zsidó honfitársaink deportálása és meggyilkolása. Felhívta a figyelmet, hogy tudatosítanunk kell a jövő nemzedékében, hogy egymás tisztelete, segítése alapvető fontosságú a nemzet szempontjából és nem engedhetjük, hogy a jövőben hazánkban nemzeti, etnikai és vallási közösségekhez tartozó személyek jogsérelmet szenvedjenek.

A pesti „nagy” gettó azon a napon szabadult fel, amikor az utolsó német katonákat is elűzte a Vörös Hadsereg a Duna pesti oldaláról. Bár a közhiedelem szerint – a deportálások leállítása miatt – a fővárosi zsidóság megmenekült a holokauszttól, a valóságban a vészkorszak a budapesti zsidóság körében is komoly pusztítást végzett.

Molnár Andorné, Klári néni, a gettó és a holokauszt túlélője átélte a második világháború borzalmait.  Elmesélte, hogy 17 éves korában hurcolták el a gettóba, ahonnan először Diósgyőrbe, a gyűjtőtáborba szállították, innen pedig az auschwitzi haláltáborba deportálták családjával együtt. Felidézte, mikor megérkeztek, Mengele sorba állította az embereket, és jobbra vagy balra küldte őket – akik jobbra kerültek, túlélték, a balra soroltakról nem hallottak többé. Három testvérét, édesanyját és nagymamáját is elveszítette. Klári néni halálmenetből való megmenekülését a felszabadító amerikai csapat segítette 1945. májusában.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija kádist, gyászimát mondott a gettóban elhunytak emlékére és az összegyűlt közönség meggyújtotta az emlékezés mécseseit. Ezt követően a résztvevő diákok és tanáraik megtekintették az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár 585,000 m2 című kiállítását, amely a VII. kerületi Zsidónegyed kilenc szimbolikus terének segítségével teremt dialógust múlt és jelen között, s tárja fel a negyed történetét, annak állandó változásait és a változásokban állandóságát, a második világháborút megelőző időszaktól kezdve egészen napjainkig.

A tanulók a Maimonidész Angol-Magyar Kéttannyelvű Zsidó Gimnázium, a Derkovits Gyula Általános Iskola, az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakgimnázium és Szakközépiskola, valamint az Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium képviseletében vettek részt a megemlékezésen.

Az eseményt díszvendégként megtisztelte jelenlétével Őexc. Yosef Amrani, Izrael Állam rendkívüli és meghatalmazott nagyövete, Őexc. Iain Ferrier Lindsay, az Egyesült Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Őexc. Vlagyimir Nikolajevics Szergejev, az Oroszországi Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, David Kostelancik, az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségének követtanácsosa, Mr. Marcin Bobiński, a Lengyel Köztársaság Nagykövetségének követségi másodtitkára, Mr. Florian Ries, a Német Szövetségi Köztársaság Nagykövetségének politikai ügyekért felelős osztályvezető helyettese, dr. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kabinetfőnöke, Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere, Papp László, Terézváros alpolgármestere is.

Képgaléria