A zsidó naptárban a tévét hónaphoz lapoztunk, mely egyszerre őrzi a történelem súlyát, a fény ünnepének utórezgéseit és a tél misztikus, rejtett tanításait.
A zsidó naptár tizedik hónapja, tévét nem csupán a hideg évszak egyik átlagos időszaka: ünnepek, történelmi fordulópontok, spirituális üzenetek és szimbolikus jelek szövik át. Hanuka utolsó napjaitól a jeruzsálemi ostrom emléknapjáig, Eszter királynő palotába kerülésétől a hónap állatövi jeléig minden apró részlet újabb ablakot nyit a zsidó hagyomány mélységeire.
1. Tévet a tél szíve
A zsidó naptár tizedik hónapja mindig a tél kellős közepére esik. A hagyomány még a teljes téli időszakot is nevezi tekufat tévétnek, vagyis „tévét évszakának”.
2. Ez a zsidó hónap mindig 29 napból áll
Míg chesván és kiszlév hol 29, hol 30 napos, tévét stabil: minden évben 29 napig tart. Ezzel indul el az a ritmikus váltakozás, amely a hónapokat innentől szabályosan 29, majd 30 napossá teszi.
3. Hanuka átnyúlik tévétbe
A kiszlév 25-én induló nyolcnapos hanuka vége tévét első napjaira esik. Ha tévét első napja szombatra esik, az különleges: ilyenkor három Tóra-tekercset vesznek elő – a hetiszakaszt, a hónapkezdő olvasmányt és a hanukai részt is felolvassák. A birkát hámázon is ezen a napon a leghosszabb az évben.
4. Esztert tévétben vitték a király palotájába
Eszter könyve szerint a gyönyörű Esztert a tizedik hónapban vitték Áhásvéros király palotájába. A Talmud szerint a tél hidege miatt ebben a hónapban „a test jobban élvezi a test közelségét”, ezért is volt különösen kedvező ez az időszak.
5. A jeruzsálemi ostrom kezdete
Még mielőtt a hónap a Babilóniából hozott Tévet nevet kapta volna, a „tizedik hónap” már komoly horderejű történelmi dátum volt: Nebukadnecár, Babilónia királya ezen a napon kezdte meg Jeruzsálem ostromát, amely végül az első Szentély pusztulásához vezetett.
6. Tévét 10. az egyik zsidó böjtnap
A próféta Zechárjá szerint a nagy böjtök egy napon „örömre, vidámságra és ünneppé” változnak majd. Addig azonban tévét 10. böjtnap, amikor a zsidók a Szentély pusztulására és az ostrom kezdetére emlékeznek. Hajnalhasadtától sötétedésig nem esznek és nem isznak, és különleges imákat mondanak.
7. A zsidó történelem két további tragikus esemény is ide esik
A böjtnap három egymást követő gyászeseményt foglal össze:
- Tévét 8.: a Tóra görög fordítása Ptolemaiosz király parancsára – a zsidó szellemiség gyengülésének kezdete.
-
Tévét 9.: Ezrá, az írástudó halála, aki a babilóniai száműzetés után visszatérő zsidókat vezette és újjászervezte a vallási életet.
A zsidó Bölcsek egyetlen böjtöt rendeltek el, hogy a hónap ne váljon túlzottan gyászos időszakká.
8. Tévet miatt nem küldtek futárokat
A Szentély idejében minden olyan hónap kezdetekor, amely ünnepet tartalmazott, futárok indultak Jeruzsálemből, hogy jelezzék az új hónap kezdetét. Tévét azonban kivétel: mivel a 10. napi böjt a jövőben megszűnik majd, nem minősült olyan ünnepnek, amely külön értesítést igényelne.
9. Ennek a zsidó hónapnak az elnevezése babilóniai eredetű
A név a babilóniai fogság idejéből származik. Valószínűleg olyan jelentéssel bír, mint „elsüllyedés” vagy „elmerülés”, talán a téli esőzések miatt, amelyek ilyenkor az egész Közel-Keletet sárrá változtatják.
10. A hónap mázálja: a kecske
Minden zsidó hónaphoz tartozik egy állatövi jegy, amely jelképes energiát ad az időszaknak. Tévét mazalja a gédi, vagyis a kecske, ami a Bak csillagjegy megfelelője.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.