A Zsoltárok könyvének versei szeptember 15-én Tasnádi Bence Junior Prima díjas színművész tolmácsolásában szólalnak meg.
A zsoltárokat a zsidó hagyomány elsősorban Dávid király nevéhez köti. De vajon valóban ő írta a teljes könyvet? A talmudi bölcsek szerint a válasz korántsem ilyen egyszerű. Dr. Singer Leó várpalotai rabbi zsoltárfordításának újbóli kiadása kapcsán erről is szó lesz. Szeptember 15-én a kiadvány bemutatója lesz, melyen Tasnádi Bence színész olvassa fel a legszebb zsoltárokat, melyet Szilágyi Kinga Katinka hárfaművész és Vámosi-Nagy Zsuzsa fuvolaművész játéka tesz majd teljessé.
Egyetlen könyv, 150 dal
Kevés bibliai szöveg képes egyszerre ennyire személyes és egyetemes lenni, mint a Zsoltárok könyve. Öröm és kétségbeesés, hálaadás és panasz, félelem és remény váltakozik benne, olyan érzések, amelyek több ezer év távolságából is ismerősen csengenek.
Nem véletlen, hogy a zsidó hagyományban a Tehilim, vagyis a zsoltárok mindmáig fontos szerepet töltenek be az imádkozásban és a lelki elmélyülésben.
Ha megkérdezzük, ki írta a Zsoltárok könyvét, a legtöbben valószínűleg azonnal rávágják: Dávid király. A bibliai király alakja valóban szorosan összeforrt a zsoltárokkal. Dávid nemcsak uralkodó és hadvezér volt, hanem költő és zenész is, akit a hagyomány a hárfa hangjával is összekapcsol.
A könyv feliratai azonban már önmagukban is arra utalnak, hogy a történet ennél összetettebb. Egyes zsoltárok Ászáfhoz, mások Korách fiaihoz vagy Jedutunhoz kapcsolódnak.
„Dávid hangja a legszebb”
A hagyomány szerint ezek az igaz emberek maguk szerettek volna énekelni az Örökkévaló előtt. Mindannyian méltók voltak erre, ám Isten azt mondta: Dávid hangja a legszebb.
Így végül Dávid hangján keresztül szólalhattak meg.
A hagyomány egyik értelmezése szerint valójában az egész könyvet Dávid írta Isten-i sugallatra, ruách hákodes, vagyis szent ihlet által. Ebben a felfogásban a korábban élt igazak gondolatait is ő fogalmazta meg, és prófétai módon olyan eseményeket is előre láthatott, amelyek csak későbbi nemzedékekkel történtek meg.
Így például a babiloni száműzetés fájdalmát megfogalmazó 137. zsoltár sem jelent problémát: Dávid előre láthatta azt, amit a későbbi nemzedékeknek kellett átélniük.
A másik magyarázat történetibb képet ad: eszerint a Zsoltárok könyve több szerző műve. A zsoltárok jelentős része Dávidhoz kapcsolható, másokat azonban Ászáf, Korách fiai és más levita költők alkottak.
Most Tasnádi Bence hangján szólalnak meg
Szeptember 15-én a Zsilipben a Tehilim egy egészen új közegben kel életre: egy zenével és irodalommal átszőtt esten.
Az alkalom különlegessége, hogy 1943 után – a Frankl-Ungár család támogatásának hála – most először jelenik meg újra dr. Singer Leó várpalotai rabbi veretes zsoltároskönyve. Az új kiadás a hatodik lubavicsi rebbe útmutatásai mellett Megyeri Jonatán rabbi új fordításaival és Feldmann Mussie rebecen fonetikus átírásaival egészül ki.
Az esten Juhász Anna irodalmár és Megyeri Jonatán rabbi beszélgetnek a zsoltárok vallási és irodalmi jelentőségéről. A Tehilim legszebb versei pedig Tasnádi Bence Junior Prima díjas színművész tolmácsolásában szólalnak meg.
A színészi előadást Szilágyi Kinga Katinka hárfaművész és Vámosi-Nagy Zsuzsa fuvolaművész játéka kíséri – így a Dávidhoz kötött zsoltárok ezúttal nemcsak szavakként, hanem zenével együtt születnek újjá.
Bővebb információ az estről és jelentkezés a programra a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
Borítókép: Katona József Színház.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.