A hagyomány Dávid királyhoz köti a Zsoltárok könyvét, a talmudi bölcsek szerint azonban a történet ennél jóval összetettebb.
Kevés bibliai szöveg van, amely egyszerre tud ennyire személyes és ennyire egyetemes lenni, mint a Zsoltárok könyve. Van benne öröm és kétségbeesés, hálaadás és panasz, félelem és remény, mintha több ezer év távolságából is pontosan tudná, mit érzünk. Nem véletlen, hogy a zsidó hagyományban a Tehilim, vagyis a zsoltárok máig az imádkozás és a lelki elmélyülés fontos részei.
Dávid király írta az egész Zsoltárok könyvét?
Ha megkérdezünk valakit, ki a Zsoltárok könyvének szerzője, valószínűleg gondolkodás nélkül azt feleli: Dávid király. És valóban, a zsidó hagyomány szorosan összekapcsolja a zsoltárokat a bibliai királlyal, aki nemcsak uralkodó és hadvezér, hanem költő és zenész is volt.
Csakhogy már maga a Zsoltárok könyve is árulkodik arról, hogy ennél több van a háttérben. Egyes zsoltárok elején olyan nevek szerepelnek, amelyek más szerzőkre vagy előadókra utalnak. A 82. zsoltár például az „Ászáf éneke” felirattal kezdődik. Másutt Korách fiainak vagy Jedutunnak a neve bukkan fel.
A talmudi hagyomány pedig még tovább megy. A Bává bátrá traktátus szerint Dávid nem egyszerűen megírta a zsoltárokat, hanem tíz korábban élt igaz ember tanításait és énekeit gyűjtötte össze és formálta zsoltárokká.
A felsorolásban olyan neveket találunk, mint Ádám, Málki-Cedek, Ábrahám és Mózes, valamint Héjman, Jedutun, Ászáf és Korách három fia. Vagyis amikor egy zsoltárt olvasunk, a hagyomány szerint akár az emberiség történetének egészen korai rétegei is megszólalhatnak benne.
„Dávid hangja a legszebb”
Van egy még költőibb talmudi magyarázat is. Eszerint ezek az igaz emberek maguk akartak énekelni az Örökkévaló előtt. Mind méltók voltak erre, ám Isten azt mondta: Dávid hangja a legszebb.
Így végül rajta keresztül szólalhattak meg. Ez a kép egészen más fényt vet a Zsoltárok könyvére. Nem feltétlenül egyetlen költő magánverseinek gyűjteményét látjuk benne, hanem különböző korok és emberek lelki tapasztalatainak találkozását, egyetlen hangba rendezve.
A kérdés persze továbbra is ott marad: akkor végül ki írta a zsoltárokat? Az egyik felfogás szerint valójában az egész könyvet Dávid írta isteni sugallatra, ruách hákodes, vagyis szent ihlet által. Ebben az értelmezésben a korábban élt igazak gondolatait is ő fogalmazta meg, és még azokat a zsoltárokat is előre láthatta prófétai módon, amelyek későbbi történelmi eseményekre utalnak.
Így például a babiloni száműzetés fájdalmát megfogalmazó 137. zsoltár sem jelent problémát: Dávid előre láthatta azt, amit a későbbi nemzedékek átélnek majd.
A másik magyarázat ennél egyszerűbb és történetibb képet ad. Eszerint a könyv valóban több szerző műve: a zsoltárok többsége Dávidhoz kapcsolható, másokat azonban Ászáf, Korách fiai és más levita költők alkottak.
Amikor a zsoltárok egy egészen új formában szólnak
Szeptember 15-én a Zsilipben egy zenével és irodalommal átszőtt esten a Tehilim kerül a középpontba. Az alkalom különlegességét az is adja, hogy 1943 után most először jelenik meg újra dr. Singer Leó várpalotai rabbi veretes zsoltároskönyve. Az új kiadás a hatodik lubavicsi rebbe útmutatásai mellett Megyeri Jonatán rabbi új fordításaival és Feldmann Mussie rebecen fonetikus átírásaival egészül ki.
Az esten Juhász Anna irodalmár és Megyeri Jonatán rabbi a zsoltárok vallási és irodalmi jelentéséről beszélgetnek, miközben a legszebb verseket Tasnádi Bence Junior Prima díjas színművész tolmácsolásában lehet hallani. A szövegeket pedig Szilágyi Kinga Katinka hárfaművész és Vámosi-Nagy Zsuzsa fuvolaművész zenéje kíséri.
Bővebb információ az estről és jelentkezés a programra a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
Borítókép: Godong / Photononstop / Photononstop via AFP, AI szerkesztett.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.