Néhány hónappal ezelőtt a Mazsök kuratóriuma döntött arról, hogy az alapítvány 100 millió forintos keretet biztosít a második generációs holokauszttúlélők szociális és egészségügyi problémáinak megoldására. A döntés hátteréről, a problémáról, melynek megoldását célul tűzték ki, illetve arról, hogy miként is lehet a támogatást igényelni, kérdeztük Szabó Györgyöt, a Mazsök elnökét.

 

– Ha valaki még nem hallott vagy olvasott volna róla, kérlek, meséld el, miről is van szó.

– Az év első felében a Mazsök kuratóriuma arról döntött, hogy az alapítvány saját vagyonából 100 millió forint támogatást nyújt a második generációs holokauszttúlélők szociális és egészségügyi ellátása érdekében.

– Kik a második generációs holokauszttúlélők?

– Olyan személyek, akiknek egyik vagy mindkét szülője a nürnbergi törvények alapján üldöztetve volt. Természetesen olyanokról van szó, akik 1946 után születtek, de akár születhettek a ‘70-es évek elején is. Egy körülbelül 25 éves időszakról beszélünk.

– Milyen problémákkal szembesülnek ezek az emberek?

– Számos nemzetközi kutatás és tapasztalat bizonyítja, hogy a holokauszttúlélők leszármazottai körében sokszor még nagyobb traumát okozott az üldöztetés, mint szüleiknek, annak dacára, hogy ők maguk személyesen nem élték át a borzalmakat. Izraelben, az Egyesült Államokban és a világ számos zsidó közösségében ezzel a problémával naponta szembesülnek és foglalkoznak is vele. A probléma természetesen nálunk is jelen van, azonban szervezett formában idáig nem tudtunk foglalkozni vele.

– Milyen segítséget tudnak kapni az erre rászorulók?

– Alapvetően három támogatási területet határoztunk meg. Az egyik a szociális jellegű támogatások. Ebbe tartozik lakhatási támogatás, rezsi- vagy fűtéstámogatás és ehhez hasonlók. A második kategória a különböző egészségügyi szolgáltatások támogatását jelenti, ideértve például a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájárulást is. A harmadik, szintén minden bizonnyal sokakat érintő kör, a pszichológiai és mentálhigiénés, illetve terápiás támogatások. Ezek mind-mind olyan területek, melyek a tapasztalatok alapján igen sokakat érinthetnek és a rászorulók köre minden bizonnyal igen széles.

– Van bármilyen becslés arra vonatkozóan, hogy hány ember lehet érintett?

– A kérdés rendkívül összetett és saj­nos semmilyen információnk nincs arról, hogy egyáltalán hány em­-

berről beszélünk. A számuk, csakúgy, mint általában a magyarorszá­gi zsidók száma, csak igen nagy tévedési aránnyal becsülhető meg. Ugyan­akkor a kuratóriumunk munkájában résztvevő mindegyik szervezet és hitközség visszajelzése alap­ján valószínűsíthető, hogy sok em­berről beszélünk.

– Ráadásul minden bizonnyal akadnak, akik több kategóriában is érintettek.

– Valóban. Ahogy nehéz megbecsül­ni az érintettek számát, nehéz bármiféle becslést adni arról, hogy melyik terület iránt mutatkozik a leg­nagyobb igény. Ezt mind most fog­juk megtudni, megtapasztalni.

– Jól tudom, hogy a Mazsök a forrást biztosítja, a tényleges feladatot szociális szervezetek látják majd el?

– Pontosan. Pályázatunkon hat szervezet kapott felkérést arra, hogy a működéséhez leginkább illeszkedő területeken segítsen. Ezek a szervezetek a Mazsihisz-Masz Alapítvány konzorciuma, a Cedek Szeretetszolgálat, az Olajág Otthonok, a Wizo, a Munkaszolgálatosok Országos Szövetsége és az Autonóm Ortodox Hitközség.

– Hogy lehet támogatást igényelni?

– Ha valaki érintett, azaz második ge­nerációs holokauszttúlélő, és tá­mogatásra szorul, jelentkezzen va­la­melyik szervezetnél. Ha ez a szer­vezet épp nem a kívánt területre szakosodott, akkor útba igazítják a megfelelő másik szervezethez. Egy adatlap kitöltése után kerül elbírálásra a jelentkezés, és egy központi adatbázis segítségével igyekszünk kiszűrni az esetleges kettős igényléseket, hogy ne teremtsünk alkalmat visszaélésre.

– Mikortól lehet jelentkezni?

– Gyakorlatilag az elkövetkezendő egy-két hétben kezdődik az érdemi munka. Az egyes szervezetek hirdetésekben fogják megjeleníteni, hogy megkezdődött a jelentkezés.

– Mire lesz elég ez a 100 millió forint?

– Mi magunk se tudjuk még, tekintettel arra, hogy nem tudjuk megbecsülni sem az érintettek, sem a rászorulók, még kevésbé az igénylők számát. Ez az év a tapasztalatszerzés időszaka is lesz és, reményeim szerint, jövőre is módunkban áll majd hasonló támogatás megítélése.

– Tehát ez az összeg most egy évre szól?

– Igen. A mostantól kezdődő 12 hónapra, jövőre pedig majd, a mostani tapasztalatok fényében, kuratóriumunk fog dönteni a folytatásról.

– Van-e hasonló kezdeményezés a vi­lágon?

Tudomásom szerint nemigen, ebben a Mazsök igyekszik példát is mutatni, hiszen, ahogy elmondtam, a probléma minden zsidó közösségben jelen van. Büszke vagyok arra, hogy az elsők között lehetünk az ilyen típusú segítségnyújtásban.

 

Megyeri András Jonatán írása

 

 

Megjelent: Egység Magazin 30. évfolyam 125. szám – 2019. december 2.