Attribútum: jeszod – szentség, spirituális alapok
Joszef a harmadik ősapa, Jáákov és második felesége, Ráchel első fia. Apja kedvenc gyermeke, akivel különlegesen bánt, és aki végül kalandos úton egyiptomi alkirály lett.
Jáákov Ráchelt szerette igazán a két felesége közül, ám Ráchelnek nagyon sokáig nem született gyermeke. Amikor megszületett az első, Joszef (jelentése: hozzáad, és arra utal, hogy Isten ad majd Ráchelnek még egy fiút), apja kedvenc fia lett. Joszef különleges, színes csíkokkal díszített köntöst adott fiának. A testvérek ezt ferde szemmel nézték. Joszefnek két álma is volt, az egyikben a testvéreket jelképező búzakévék hajoltak meg Joszef kévéje előtt, a másodikban a Nap, a Hold és 11 csillag, vagyis a szülei és a testvérei is meghajoltak előtte.
Amikor Jáákov egy napon elküldte Joszefet Sechembe, hogy látogassa meg a nyájat terelő testvéreit, azok eladták őt egy arra haladó kereskedő karavánnak, akik Egyiptomba vitték őt, és Fáraó egyik miniszterének, Potifárnak adták el. A testvérek azt hazudták apjuknak, hogy Joszefet vadállatok tépték szét…
Potifár udvarában hamar megkedvelték a csinos és tisztességes fiatalembert. A miniszter felesége is szemet vetett rá, ám ő mindannyiszor visszautasította az asszony közeledését. Amikor a nő egyszer a kabátját ragadta meg, hogy magához kényszerítse Joszefet, ő gyorsan kibújt a köntösből, és elszaladt. Ezért nevezik őt Joszef hácádiknak, vagyis az igaz embernek. Ugyanez az epizód volt azonban az, amely börtönbe juttatta, mivel a csalódott asszony a visszájára forgatta a történetet, és azt hazudta a férjének, hogy Joszef rátámadt. Joszef azonban a börtönben is hamar kitűnt éles eszével és kiemelkedő képességeivel, és az őr jobbkeze lett. Megfejtette a főpohárnok és a fősütőmester álmát is, és amikor két évvel később Fáraó álmát senki nem tudta megfejteni, a főpohárnok emlékezett erre, és (az akkor harminc éves) Józsefet Fáraó elé idézték. Ekkor fejtette meg Fáraó álmát a hét bő és a hét szűk esztendővel kapcsolatban, és rögtön javasolta is, hogy az éhínséget elkerülendő, építsenek hatalmas magtárakat, hogy a hét bő esztendő termését legyen hol tárolniuk.
Kánaán földjén is éhínség volt, és Jáákov Egyiptomba küldte a fiait, hogy élelmet vásároljanak az alkirálytól. Az egyiptomi ruhába öltözött, szakállas Józsefet nem ismerték fel a testvérei, ő pedig nem árulta el azonnal a testvéreinek, hogy ki is ő valójában. Egyetlen édestestvérével, Binjáminnal tette próbára testvéreit, hogy valóban megbánták-e azt, amit vele tettek, és miután meggyőződött erről, felfedte magát. Végül Jáákovot is Egyiptomba vitték, és József Gósen földjén telepítette le a családját.
Joszef felesége Osznát volt, két gyermekük született, Menáse és Efrájim, akiket Jáákov, vagyis a nagyapjuk halála előtt fiává fogadott. Mivel lévi törzse nem kapott az Izraelbe való bevonulás után földterületet, Joszef két fél törzse viszont külön-külön részesült a földterületből, 12 részre kellett osztani az országot.
József összesen 80 évig uralkodott Egyiptomban alkirályként, egészen haláláig, 110 éves koráig. Halála előtt megeskette a testvéreit, hogy amikor a család visszaköltözik Izraelbe, magukkal viszik a koporsóját. Sok-sok évvel később Mózes teljesítette az ígéretet, és Joszef földi maradványait a zsidók magukkal vitték a pusztába, és végül Sechemben helyezték végső nyugalomra.
József története megmutatja, hogy hogyan kell viselkednünk a nehéz, szerencsétlennek, vagy megoldhatatlannak tűnő helyzetekben. Amikor a testvérek rájöttek, ki is az alkirály, akivel szemben állnak, biztosak voltak abban, hogy elégtételt vesz rajtuk. Ám ennek éppen az ellenkezője történt: József elismerte, hogy minden Isten akaratára történt, vagyis nem a testvérek küldték őt Egyiptomba, hanem maga az Örökkévaló. Ez tette lehetővé, hogy megbocsásson a testvéreinek, és nagylelkűséggel fizessen az erőszakért. A másik lecke, amit tanulhatunk Józseftől, és amit a testvérek is felismertek, az az, hogy lehet igen magas spirituális szinten élni akkor is, ha valakinek nagy hatalom, vagy sok pénz áll rendelkezésére.
zsido.com