Gyakorlati útmutató a szombathoz: így gyújtsa ma meg a gyertyákat

A szombati gyertyagyújtás évszázados hagyomány, amely ma is fényt visz a zsidó otthonok életébe a világ bármely pontján.

A szombatot megelőző péntek estén a gyertyák lángjai nemcsak otthonainkat világítják be, hanem szimbolikusan a hétköznapok zűrzavarából vezetnek át minket a pihenésbe, kikapcsolódásba. A hagyomány szerint a gyertyák meggyújtása tizennyolc perccel naplemente előtt történik. Ez az időpont nem véletlen, hanem szigorúan meghatározott vallásjogi alapokon nyugszik. Bár Jeruzsálemben vagy más közösségekben előfordul, hogy korábban gyújtanak, az általánosan elfogadott gyakorlat a tizennyolc perccel napnyugta előtti idő.

A szombat ereje

Ez a pillanat a hét egyik legmeghittebb ideje. A gyertyagyújtás előtt sokan aprópénzt dobnak a cedáká-perselybe, ezzel is felkészülve a szombat szellemiségére. Az apró lángok szimbolikusan a bőség, a béke és a spirituális világosság hírnökei. A gyertyagyújtás után a nők és lányok letakarják szemüket és elmondják az áldást, amely a következő:

„Báruh Átá Ádonáj Elohénu Melech háolám, ásér kid’sánu bemicvotáv vöcivánu l’hádlik nér sel Sábát.”

„Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki megszentelt bennünket parancsolataival, és megparancsolta nekünk, hogy meggyújtsuk a szombat szent gyertyáit.”

A szombat fényeinek meggyújtása után az emberek gyakran imádkoznak csendben: egészségért, családi harmóniáért, gyermekáldásért vagy a világ megváltásáért. Ez az egyéni ima különösen áldásos időpontban hangzik el, hiszen a hagyomány szerint ez a pillanat kiemelten alkalmas a személyes kérésekre.

Nem csak a házas nők teljesíthetik ezt a micvát

Elterjedt tévhit, hogy csak házas nők gyújthatnak gyertyát. Valójában már hároméves kortól szokás, hogy a lányok, saját kis gyertyájukkal bekapcsolódnak ebbe a hagyományba. A Lubavicsi Rebbe különös hangsúlyt fektetett arra, hogy ne csak asszonyok, hanem hajadon lányok is meggyújtsák a szombati gyertyákat. Ez a gyakorlat azonban nem kizárólag Chábád-hagyomány: a két világháború előtti Európában számos közösségben volt szokás, hogy a lányok is gyújtanak gyertyát péntek esténként.

A nagy nevű Joseph B. Soloveitchik rabbi felesége és lányai is így jártak el. A szombati gyertyagyújtás tehát nem újítás, hanem visszatérés egy letisztult, régi hagyományhoz. Egyes vélemények szerint a gyakorlat eredete a Tórában gyökerezik. Sára ősanyánk gyertyái a hagyomány szerint egyik szombattól a másikig égtek, és ugyanez történt Rivkával is. Mielőtt még feleség lett volna, már meggyújtotta a gyertyákat, jelezve ezzel, hogy a szombat fénye minden zsidó nő életében jelen lehet, házassági állapottól függetlenül.

Szombati gyertyagyújtás a háború idején

A történelem viharaiban, különösen a háborúk idején a gyertyák nehézkes beszerzése miatt ez a szokás sok helyen kikopott. Az új világban sajnos már nem éledt újra automatikusan. Ma, amikor a gyertyák könnyen és olcsón elérhetőek, érdemes visszahozni ezt a szép hagyományt a zsidó otthonokba. Egyes családokban a hároméves kislány már meggyújtja saját gyertyáját, másoknál tizenkét éves kortól válik szokássá, a bát micvá után. A hajadon lányok általában egy gyertyát gyújtanak, a házas nők kettőt vagy annyit, ahány családtag van. Legtöbbször az anya és a lánya egyszerre gyújtják meg a gyertyát, hogy az édesanya tudjon segíteni, ha szükséges, és mindenki időben végezhessen a micvával.

Fontos gyakorlati tudnivaló, hogy ha a ház asszonya nincs otthon szombaton, akkor egy bát micvá feletti korú személynek, legyen az lány vagy fiú kell meggyújtania a fényeket. Egyes vélemények szerint ilyen esetben a férjnek kell átvennie ezt a feladatot, még akkor is, ha a gyermekei is gyújtanak mellette.

Az első gyertyagyújtás

Ha egy lány először gyújt gyertyát, a Lubavicsi Rebbe javasolta, hogy új ruhát viselve mondja el a „sehechejánu” áldást is, így kapcsolva össze a micvát az öröm kifejezésével. Ha az első alkalom éppen egy ünnepre esik, akkor e gondolatot az ünnepi gyertyagyújtásba is be lehet foglalni.

Báruch Átá Ádonáj Elohénu Melech HáOlám, sehechejánu vökijimánu vöhigiánu lizmán háze.

„Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Ura, ki életben tartott, megőrzött bennünket, s engedte megérnünk ezt a mai napot!”

A gyertyák meggyújtása után a lángokat nézve köszöntjük egymást a „sábát sálom” vagy „gut sábesz” üdvözlettel. A meggyújtott gyertyákat és tartóikat szombat végéig nem szabad elmozdítani, mivel a tűz tilalmas kategóriába esik (mukce).

Végül érdemes emlékezni a szombati fények mélyebb jelentésére. Még egyetlen apró gyertyaláng is képes fényt hozni a legsötétebb pillanatokba. Bölcseink szerint

„egy gyertya egy embernek, gyertya mindenkinek.”

A világ minden táján fellobbanó szombati gyertyák együtt hatalmas fényoszloppá válnak, amely előkészíti a Messiás eljövetelének korát, az örök szombat idejét. Jöjjön ez el minél hamarabb!