A Szináj-hegy köveinek legendája
Ősi források nyomában
Már 700 évvel ezelőtt is megemlítették középkori zsidó bölcsek, mint például narboni Mózes, hogy a Szináj-hegy minden kövén – még ha darabokra törik is – megmarad a csipkebokor képe. E szerint innen származik maga a „Szináj” elnevezés is, amely a héber „szneh” (csipkebokor) szóból ered.
Jákov Emden rabbi személyes tapasztalatáról is beszámolt. Egy barcelonai zsidó utazó hozott neki követ a Szináj-hegyről, amelyen tisztán látszott a csipkebokor képe. A követ félbetörte, majd újra és újra feldarabolta: minden egyes részben újra megjelent a motívum, még a legkisebb darabokban is. „A csoda mélységesen lenyűgözött” – írta.

Szináj-hegy kövei a hit megerősítésére
Az 1800-as években Jákov Szapir, híres jeruzsálemi utazó és tudós, személyesen járt a Szináj-félszigeten, és megfigyelte, hogy a helyi növényzet és kőzetek is mintha „egyfajta kőbe vésett csipkebokor” formát öltenének.
A 20–21. században is találunk rabbinikus forrásokat, akik megerősítik a hagyományt. A 2019-es Merávé Lácámé kiadványban megjelent, hogy az áldott emlékű Áron Leib Steinman rabbi saját otthonában tartott egy ilyen követ, és vendégeinek gyakran megmutatta, mondván: „ez egy emlék, amit a Teremtő hagyott nekünk”.
A neves Mose Feinstein rabbi levelet is írt arról, hogy ezek az ősi kövek az emuná, vagyis a hit megerősítésére szolgálnak.
A kövek zsidó jogi különlegessége
A zsidó vallásjog szerint hétköznapi kövek szombaton nem mozdíthatók el (mükce), azonban a Szináj-hegyről származó kövek kivételt képeznek. Ráv Chájim Kanievsky, a „Tóra hercege” szerint, ha valaki külön e célra tartja otthonában a követ, hogy a „Teremtő csodáit bemutassa”, akkor az nem számít mükcének, és szombaton is elmozdítható.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.