Sziklainé Lengyel Zsófia új kötete 88 személyes történeten keresztül, hétköznapi tárgyak segítségével hozza közel a holokauszt 1944-es emberi sorsait.

A 88 történet ’44-ből című kötetben Sziklainé Lengyel Zsófia holokauszttúlélők és Világ Igaza kitüntetéssel elismert embermentők emlékeit gyűjtötte össze. A rövid, egyes szám első személyben elmesélt epizódok hétköznapi tárgyak – egy töltőtoll, egy lavór vagy egy szardíniásdoboz – köré szerveződnek, így hozzák közel az olvasóhoz a vészkorszak tapasztalatát. A könyv célja, hogy a személyes történeteken keresztül a fiatalabb generációk is megértsék, mit jelentett üldöztetésben élni, és embernek maradni az embertelenségben.

Melyik volt az első történet, amit hallottál és hogyan hatott rád személyesen?

Katolikus kislányként a „zsidó” szó számomra csupán bibliai kifejezés volt. Aztán egy zuglói gimnáziumba kerültem, a Radnótiba, egy olyan épületbe, ahol ötven évvel korábban egy ember kétezer másikat mentett meg. Egyre több személyes történettel találkoztam, és rájöttem, hogy mindig is krónikás voltam. Előbb nagyvállalatok kommunikációs munkatársaként szerkesztettem történeteket, aztán Történetmentőként családokkal folytatom ugyanezt. Gyerekként ugyanazzal a kíváncsisággal hallgattam a szomszéd nénik történeteit, mint később a munkatársaimét vagy az interjúalanyaimét.

Korábban sok visszaemlékezést olvastam, Nyiszli Miklós memoárja különösen nagy hatással volt rám. A könyv gondolata azonban 2019-ben fogalmazódott meg bennem, amikor az Élet Menete Alapítvány szervezésében diákokat kísérve részt vehettem az auschwitzi és a jeruzsálemi meneten. Izraelben pedig találkozhattunk Chava Lusztiggal, a Magyar Nyelvterületről Elszármazott Zsidóság Emlékmúzeumának alapítójával és David Gurral, aki 17 évesen Budapesten irathamisító csoportot vezetett.

Nemcsak a történeteik, hanem a hozzájuk kapcsolódó tárgyak is megragadtak bennem: az irathamisító kellékeket rejtő hat bőrönd, vagy egy hónapokig bontatlanul hurcolt szardíniásdoboz. Akkor éreztem meg, hogy ezeket a történeteket tovább kell adni.

Miért éppen hétköznapi tárgyak köré szervezted a történeteket?

Azt tapasztaltam, hogy a történelem akkor válik igazán érthetővé, ha kézzelfoghatóvá tesszük. Az epizódok középpontjába hétköznapi tárgyakat állítottam: töltőtollat, fülbevalót, gyöngyvirágot, lavórt, sült tököt és így tovább. Ezek köré sűrűsödnek a nem hétköznapi történetek.

Számomra ezek az írások amolyan „sűrített történelemkonzervek”. Rövidek – mindössze 2–3 oldalasak –, mégis koncentráltan hordozzák egy egész korszak tapasztalatát.

Volt olyan beszélgetés, amely után nehéz volt továbblépned?

A történetek nagyon különbözőek, jogfosztás, gettó, deportálás, munkaszolgálat, haláltábor, bujkálás. Akadtak pillanatok, amikor a gonoszság olyan mélységeivel szembesültem, amelyeket szinte lehetetlen felfogni.

Ugyanakkor voltak ironikus, sőt, humoros epizódok is. Sokan kérdezik, hogyan tudtam ennyi fájdalmas történetet befogadni. Nem volt könnyű, de a továbbadás szándéka erősebben élt bennem.

Nem zsidóként miért tartottad fontosnak, hogy ezek a történetek megszülessenek?

Amikor a diákokkal együtt hallgattam a személyes visszaemlékezéseket, láttam, milyen mély hatást gyakorolnak rájuk. A Történetmentő vállalkozás alapítójaként azt éreztem, ezeket a történeteket is tovább kell adnom, különösen azoknak, akik eddig távol tartották magukat a témától.

Ha nem a Radnótiba jártam volna gimnáziumba, talán én sem kerülök közel a holokauszt történetéhez. Szeretném, ha sok olyan ember is a kezébe venné a kötetet, akinek ez lesz az első könyve a holokausztról.

Látsz párhuzamot a múlt és a jelen között?

Az epizódokat olvasva elgondolkodhatunk, hogy mi hogyan cselekedtünk volna. A történetek világosan mutatják, hová vezet a megbélyegzés, a gyűlöletkeltés, a kirekesztés. Ezek a jelenségek ma is körülvesznek bennünket.

Mi adhatott bátorságot az embermentőknek?

A legtöbb történetben van egy pillanat, amikor valaki egyszerűen ember marad az embertelenségben. Nem kell hozzá vallásosnak lenni. Elég meglátni a másikban az embert.

Külön ajándék volt számomra, hogy munka közben megismerkedtem az Igaz Emberekért Alapítvánnyal, rajtuk keresztül pedig a ma még élő, maroknyi Világ Igazával. Öt csodálatos ember történetét örökíthettem meg további nyolc epizódban. Ők többnyire a szintén embermentő szüleik nyomában, egy esetben viszont a szülők tudta nélkül cselekedtek bártran – anélkül, hogy felfogták volna tetteik veszélyességének mértékét.

Milyen szerepet játszott a hit ezekben a történetekben?

A megmenekülésben gyakran a véletlennek volt szerepe. A segítségnyújtás sem feltétlenül vallás kérdése. Számomra az egyik legmegrendítőbb mondat az volt, amikor a felszabadulás után egy embermentő így szólt az általa bújtatott családhoz:

„Önök ettől a perctől kezdve éppolyan szabad emberek, mint mi.”

Hogyan választottad ki az interjúalanyokat?

Alapítványokon, ismeretségeken, ajánlásokon keresztül kerestem kapcsolatot túlélőkkel. A beszélgetéseink a túlélőkkel a Covid alatt zajlottak, online vagy telefonon. Közel ötven holokauszttúlélővel vettem fel a kapcsolatot, és nyolcvan epizódot választottam ki. Az embermentőkkel már személyesen interjúztam 2023-ban. Velük együtt így 51 „szerzőtársam” lett és örömmel mondhatom, barátaim is egyben.

A könyv különlegessége, hogy a történetek egy fogalomtárral egészülnek ki. Mi a célja a rendhagyó „szószedetnek”?

A könyvet egy több mint 300 szócikket tartalmazó fogalomtár egészíti ki, amely segít a történelmi háttér megértésében. Fontos volt számomra, hogy a kötet ne maradjon bennfentes, hanem mindenki számára érthető legyen, és eljusson a fiatalokhoz és sok olyan emberhez is, akik úgy gondolják, hogy ők nem érintettek.

Mi a könyv legfontosabb üzenete?

Az epizódok nem csupán emléket állítanak az áldozatoknak. Az elbeszélők kifejezetten a továbbadás szándékával osztották meg történetüket, abban a reményben, hogy az utókor tanul belőlük, jogfosztásról, üldözésről, deportálásról, haláltáborokról, és emberségről is.

A könyvem műfaját tekintve történelmi olvasókönyv. Azt remélem, hogy a „történelmi” jelző egyben azt is jelenti: ez a korszak örökre történelem marad.

A 88 történet ’44-ből – Epizódok holokauszttúlélők és embermentők emlékeiből című kötet 2025 végén jelent meg a BookLab Kiadó gondozásában. Kapható a könyvesboltokban és a kiadó weboldalán: booklab.hu, valamint elérhető ebook formátumban is.