Egy egyszerű szombati séta is mélyebb jelentést hordoz, ha megértjük a háláchá és a próféták tanításait. De vajon meddig sétálhat egy zsidó szombaton?
A szombati séta az egyik legegyszerűbb és legbensőségesebb örömforrás a zsidók számára: lelassít, elcsendesít, közelebb hoz minket egymáshoz – barátokhoz, családhoz, sőt, a Teremtőhöz is.
Ézsaiás próféta egykor így írt: „Ha visszatartod lábadat a szombaton… és megtiszteled azt azáltal, hogy nem a magad útjait járod…” (Ézs 58:13) – ezzel világosan utalva arra, hogy még lépéseink is lehetnek a szombat szellemének kifejezői.
Hogyan járjon egy zsidó ember szombaton?
Szombaton megváltozik a ritmus. Nincs rohanás, kocogás, nagy léptek vagy ugrálás – hacsak nem tócsán vagy akadályon kell átlépnünk. A szombati járás legyen nyugodt, mértéktartó és méltóságteljes.
Persze, ha micvát teljesít – például zsinagógába siet –, gyorsíthat a tempón. A gyerekek is szaladgálhatnak, játszhatnak – csak a tudatos, testedzési célú mozgás kerülendő. Szombaton nem az edzés, hanem a pihenés és a lelki feltöltődés az elsődleges.
Cipelés és az „éruv” kérdése
A háláchá szerint nem szabad tárgyakat vinni közterületen szombaton – kivéve, ha van éruv, azaz olyan vallásilag megengedett zárt terület, amely egy egységes „magánterületté” teszi az adott városrészt. Éppen ezért fontos, hogy péntek délután – és szombaton elindulás előtt is – ellenőrizzük zsebeinket. Elkerülhetünk vele egy nem szándékos szombatszegést.
Mi van, ha már az utcán jár, és észreveszi, hogy valami van a zsebében? A háláchá nem ösztönöz kijátszásokra, de adott esetben megengedi a „kisebbik rossz” választását:
- Maradjon mozgásban egy kis körön belül, amíg eldönti, mit tegyen.
- Ha az adott tárgy nem értékes, útközben hagyja, hogy „véletlenül” kicsússzon a zsebéből.
- Ha nem-zsidóval sétál együtt, átadhatja neki – de ez sokszor nem reális megoldás.
- Helyezze le közvetetten, majd kérjen meg valakit, hogy őrizze, míg el nem jön a szombat vége.
- Vigye kisebb szakaszokban, mindig megállva pár lépés után.
- Egy másik zsidóval váltsák egymást négy könyökönként, míg célba nem érnek.
- Ha nincs más megoldás, és fél, hogy nem tudja sehol otthagyni, fusson vele otthonáig – de mielőtt megállna, szabálytalan módon „dobja be” otthonába a tárgyat.
A legjobb megoldás azonban továbbra is, ha ellenőrizi zsebeit indulás előtt.
Szombati határok – meddig mehet el zsidó szombaton?
A techum sábesz, vagyis a „szombati határ” törvénye szerint nem szabad 2000 ámá–nál (kb. 3,1 km) messzebbre menni attól a helytől, ahol a szombat kezdete pillanatában tartózkodott. Ha városban van, akkor a város szélétől számít a 2000 ámá.
Fontosabb szabályok:
- Városi területen belül szinte sosem gond.
- Ha mezőn, vagy városon kívül tartózkodik, az „otthona” köré 4 ámá–ból álló négyzetet kell képzelni – innen indul a 2000 ámá számítása.
- Kerítéssel körülvett terület esetén a kerítéstől számít a távolság.
Ha már tudja, hogy szombaton messzebb kell mennie, éruv techumin segítségével kijelölhet egy új „szombati központot” úgy, hogy előző nap két étkezésre elegendő élelmet helyez el az adott ponton. Innen újabb 2000 ámá távolság járható be – de visszafelé már nem.
A szombati séta nem a megtett léptek számáról szól, hanem arról, hogyan tesszük meg őket. Ahogy Ézsaiás próféta tanította: ne a hétköznapi útjainkon járjunk, hanem találjuk meg a szombat lényegét minden lépésünkben.
Forrás: chabad.org
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.