Az „izraelita” és a „zsidó” kifejezések jelentése nemcsak nyelvi, hanem történeti és társadalmi változásokon keresztül is formálódott a magyar gondolkodásban.
Az 1929-es Magyar Zsidó Lexikon részletesen bemutatja, hogyan alakult ki és milyen jelentéstartalommal bírt az „izraelita” és a „zsidó” szó a magyar nyelvben és jogi gondolkodásban. A két fogalom egyszerre tükrözi a bibliai hagyományokat, a nyelvi eredetet, valamint a korabeli társadalmi és politikai viszonyokat, amelyek meghatározták használatukat és értelmezésüket.
Izraelita jelentése a lexikon szerint
Az 1929-es Magyar Zsidó Lexikon „izraelita” címszava alatt a következő leírást találjuk:
„A zsidó nép és a zsidó vallás elnevezése. A Bibliában: Béné Jiszroél., vagyis Izrael fiai. Maga a Biblia adja meg a Jiszroél (Izráel) szó etimológiáját az Exodusban, ahol elbeszéli Jákob pátriárka tusakodását az angyallal.
«És így szólt (az angyal): Nem csak Jákob lesz ezután a te neved, hanem Izrael is, mert küzdöttél (ki szoriszó) az Istennel és az emberekkel és győzelmes maradtál» (32. 28).
A későbbi irodalom is alkalmazkodik a Bibliához, de a Jiszroél név a Jehudi és az Ivri (héber) elnevezéssel váltakozik. A nem-zsidó népek is váltakozva mind a három héber szóból alkotott elnevezéssel élnek. A törvényhozásokban sokáig a Mózes vallású kifejezést is alkalmazták, még pedig nem csak a népre, de a felekezetre is. A magyar törvény a zsidó származás, a zsidó vallás, szorosabban véve: a zsidó felekezet megjelölésére az izraelita szót használja.”
A zsidó jelentése ugyanott
Addig, ugyanebben a lexikonban a „zsidó” címszó alatt a következőt olvashatjuk:
„A héber származás magyar megjelölése. A szó kétségtelenül nem magyar, hanem orosz eredetű és a zsidov szóból származik. […] Az 1922. felfedezett és a XIII. sz.-ból való löweni ómagyar Mária-siralomban fordul elő a magyar nyelvben a zsidó szó.
Manapság azokban az országokban, ahol az asszimilációs törekvések érvényesülnek, a zsidó szó közjogi és közhasználati felfogásban felekezeti, illetve vallási vonatkozásaiban szerepel csupán, mivel állampolitikai szempontok a népi, nemzetiségi, vagy faji elhatárolásokat mellőzték.
Ennek a felfogásnak az elfogadása kizár minden fajelméletet, vagy nemzetiségi aspirációt, mert a népi származásnak eljelentéktelenítése azzal a kulturális egységgel történik, amelyet a felekezeti különállóságok sem bontanak meg.
Felekezeti elosztályozása a zsidó szónak, illetve egyértelművé tevése az izraelita kifejezéssel kétségtelenül a klerikális szemlélet eredménye, ami még olyan országokban is tartja magát, ahol a klerikálizmus ereje az államvallás megszüntetése folytán lehanyatlott.
[…] Főleg az antiszemita fajvédelem törekszik arra, hogy a zsidó szóban a leértékelt faji eredetre utaljon, így hát semmi esetre sem lehet az a klerikálizmusnak, hanem inkább annak a feltörekvő hatalmi aspirációnak a kihajtása, amely a zárt nemzetiségi keretekben akarja érvényre juttatni gazdasági önkényességét egy népi kisebbséggel szemben. […]
Változott a jelentése a trianoni szerződés után
A magyar bíróságok joggyakorlata azonban még ezekben a időkben sem változtatta meg a zsidó szóról alkotott és meggyökeresedett felfogást. A magyar királyi Kúria már 1988/1924. B. I. számú ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magyar zsidóság nem faj, nem osztály és nem nemzetiség, hanem a többi felekezettel egyenrangú felekezet. A Kúria ezt az ítéletét így indokolja: «A zsidó szó ennek általánosan elfogadott értelme szerint Mózes vallásának s az ezen hitfelekezethez tartozóknak megjelölésére szolgál, más fogalmat nem ölel fel.»
Ezt a jogfelfogást már nem követhetik az utódállamok joggyakorlatában. A trianoni békeszerződés következtében a más impériumok alá került zsidóság is népkisebbséggé lett, mint zsidó nemzetiség.
A zsidó szó, mint fogalom tehát ott hivatalosan is nemzetiségi megjelölést jelenthet és csak azért nem általánosítható minden esetben, mert a törvények megengedik, hogy a magyar anyanyelvű zsidó önmaga döntsön afölött, hogy magyar nemzetiségűnek, vagy pedig zsidó nemzetiségűnek vallja magát.”
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.