Jó hír a sétakedvelőknek! Szeptember 28-án újra séta lesz az építészeti remekeiről híres Salgótarján utcai zsidó temetőben, ráadásul most Lajta Béla remekei mellett az irodalom is fókuszba kerül.
Szeptember 28-án, 11 órától újra séta lesz a Salgótarján utcai zsidó temetőben. A séta vezetője most is dr. Negyela László várostörténész, kulturális örökségvédelmi szakember lesz, de ezúttal csatlakozik hozzá Mohai Gábor előadóművész is. A program külön érdekessége, hogy a sírkertben nyugvó írók, költők és rabbik által a vallásos és világi irodalom is előkerül.
Kiss József a magyar-zsidó költőfejedelem
Kevesen tudják, hogy ebben a temetőben nyugszik Kiss József költő, a hazai zsidó költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.
Kiss 1890-ben indította A Hét című politikai és irodalmi szemlét, amely a Nyugat indulásáig az irodalom legmegbecsültebb folyóirata volt. Szerb Antal így írt róla:
„A polgári irodalom történetében talán az első dátum 1890, A Hét megjelenése. A Hét képes szépirodalmi hetilap volt, szerkesztője Kiss József, középszerű epigon költő, de olyan szerkesztői tehetség, akit csak az egy Osvát Ernő múlt felül. Lapja rövidesen orgánuma lett mindazoknak, akikben az új polgári szellem irodalmi formát öltött, de hordozta a régebbi nemzedékek kritikusabb elméit is.”
Kiss József meghódította a fővárosi szellemi életet, majd 1893-ban vidéken is szélesebb körben megismerhették a nevét, mivel az év folyamán Jászai Mari 35 városban szavalta el a Jehova című versét. A költőről további érdekességek ide kattintva olvashatók.
Bloch Mózes rabbi, a neves hebraista
A temető neves halottjai közül a vallásos irodalmi élet egy másik kiemelkedő alakja Bloch Mózes rabbi. Halálakor többek között ezt írták:
„Mester volt és oktatott; művelte és gyarapította a zsidó tudományt élete 18. évétől fogva. Irodalmunkba úgyszólván még még mint gyermeké került a neve. […]
A tanítástól 93-ik évében visszavonult, de nem pihent a tolla egyetlen munkanapon sem. Írt, alkotott haláláig. Irigylésre méltó sors! Gyönyörű élet! […]
A hebraisták számára ritka csemegét talált föl mindannyiszor, valahányszor rabbiavatás alkalmával héber beszédet intézett tanítványaihoz. E sokoldalúsága sokban járult ahhoz, hogy véleményért, döntésekért a legtávolabbi kollégiumok keresték föl. Londonból, Párizsból, Berlinből, Bécsből, Prágából, New Yorkból és Buenos Airesből csakúgy, mint Jeruzsálemből, Kairóból, Bagdadból és Damaszkuszból. Levelezése legszebb művét fogja alkotni.
Olyan respontzumkötet lesz az, minő a »Chatam Szófer« megjelenése óta nem igen került még piacra.” (Egyenlőség, 1909. aug. 8.)
Ha többet megtudna Kiss Józsefről, Bloch Mózesről és az irodalom és vallás más jeles képviselőiről. No és persze hallana színes történeteket a 19–20. századfordulós iparbárókról, a Hatvany-Deutsch, a Csepeli Weiss és még más családokról, továbbá Lajta Béla építészetének szerelmese, akkor szeptember 28-án Önnek is a sétán a helye.
Regisztráció és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.