1944. június 19-én a LIFE magazin közölte azokat a normandiai partraszállásról készült fotókat, amelyek nemcsak a második világháború, hanem a fotótörténet ikonikus képeivé váltak. Ismerje meg Robert Capa világát.
Robert Capa, a magyar-zsidó származású fotóriporter nem csupán tanúja volt a 20. század legvéresebb konfliktusainak, hanem képeivel örökre meg is határozta, hogyan emlékezünk azokra. A normandiai partraszállásról készült, mára emblematikussá vált felvételei 1944. június 19-én jelentek meg a LIFE magazin hasábjain.
A belvárosi Friedmann család gyermeke
„Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel” – Robert Capa legismertebb mondása nem egyszerű ars poetica volt, hanem életének pontos összefoglalása. A Budapesten Friedmann Endre Ernőként született fotóriporter egész pályafutását annak szentelte, hogy a történelem legfontosabb pillanatait a lehető legközelebbről mutassa meg a világnak.
Az alsó-középosztálybeli, pesti zsidó családból származó fiatalember a két világháború közötti Európa politikai viharai elől előbb Bécsbe, majd Berlinbe, végül Párizsba emigrált. Berlinben sajátította el a fényképezés és a sajtófotózás alapjait, Párizsban pedig megszületett az a név, amely később világhírűvé vált: Robert Capa.
Robert Capa a háborúk krónikása lett
A spanyol polgárháborútól a kínai–japán konfliktuson át a második világháborúig szinte minden jelentős hadszíntéren megfordult. A spanyol fronton készült legendás felvétele, A milicista halála világszerte ismertté tette nevét, és egyúttal új korszakot nyitott a haditudósítás történetében.
Capa nem távoli megfigyelőként dolgozott. Együtt mozgott a katonákkal, ugyanazokat a veszélyeket vállalta, mint azok, akiket fényképezett. Képei ezért nem pusztán dokumentumok, hanem emberi történetek is: félelemről, reményről, veszteségről és túlélésről szólnak.
A partraszállás 10 képe, amely bejárta a világot
Pályafutásának legismertebb fejezete 1944. június 6-án, a normandiai partraszállás napján íródott. Capa volt az egyetlen fotós, aki az amerikai katonák első hullámával együtt érte el az Omaha-partot.
A golyózáporban, a vízben gázolva és a fedezéket kereső katonák között összesen 106 felvételt készített. A képek azonban majdnem örökre elvesztek. A LIFE londoni laborjában egy sietős szárítás során a negatívok többsége megsemmisült: az emulzió leolvadt, és csupán tíz használható felvétel maradt fenn.
A megmaradt képek életlenek, szemcsések és nyersek voltak. Éppen ezért váltak hitelessé. A LIFE 1944. június 19-i számában „slightly out of focus”, vagyis „enyhén életlen” megjegyzéssel jelentek meg. A magazin olvasói azonban nem technikai hibát láttak bennük, hanem a háború káoszának és brutalitásának addig soha nem látott közelségű ábrázolását.
A végzetes közelség
Capa egész életében ugyanazt az elvet követte: minél közelebb menni az eseményekhez. Végül ez az elhivatottság okozta halálát is.
1954-ben a LIFE magazin megbízásából Indokínába utazott, hogy tudósítson a francia gyarmati háborúról. Május 25-én, egy felderítő út során egy magaslatra kapaszkodott fel, hogy jobb képet készíthessen a környező tájról. A katonák figyelmeztetése ellenére továbbment, és egy taposóaknára lépett.
Mindössze 40 éves volt.
Borítókép: Ruth Orkin fotója Robert Capáról.
A partraszállás fotói: Wikipédia.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.