Purim ünnepén kétszer olvassuk fel a purimi történetet elbeszélő Eszter könyvét – egyszer purim estéjén, majd nap közben. A felolvasáshoz hagyományosan kézzel pergamenre írt tekercset, megilát használunk. A legkorábbi ismert tekercsek a középkorból maradtak ránk. A tekercseket gyakran illusztrációkkal is ellátják, így téve díszesebbé és különlegesebbé az ünnepet.

A jeruzsálemi központú Izraeli Nemzeti Könyvtár a zsidó szövegek legnagyobb gyűjteményének birtokosa. A könyvtár régi támogatója, Michael Jessenson és családjának magángyűjteményéből nemrégiben került a könyvtárba az egyik legősibb ismert tekercs, melyet 1465-ben, több mint öt és fél évszázaddal ezelőtt írtak az Ibériai-félszigeten, évtizedekkel a zsidók 1492-es kiűzetését megelőzően. A datálást részben az írás stílusa, részben pedig a C-14-es vizsgálat eredményei tették lehetővé. A szöveget barna tintával írták elegáns, jellegzetesen szfárádi betűkkel. A tekercsben Eszter könyvének hagyományos szövegén kívül a felolvasás előtt és után mondandó áldások is szerepelnek. E darab különlegességét az adja, hogy a középkorból, különösen a XV. századból nagyon kevés megila maradt ránk. A kiűzetés előtti spanyolországi, illetve portugáliai tekercsek (mind Eszter könyvének példányai, mind pedig tóratekercsek) pedig még ennél is ritkábbak, mindössze néhány darab ismert. „A tekercs az Ibériai-félszigeten élő zsidók gazdag anyagi kultúrájának különlegesen ritka példája” – mondta Joel Finkelman, a könyvtár Haim és Hanna Salomon judaika-gyűjteményének kurátora. A könyvtár interneten is elérhetővé tette a tekercset.

 Megila 1465-ből

Mindeközben Izraelben új kiadásban jelentették meg Eszter könyvét a nemrégiben meggyilkolt Eszter Horgen emlékére. A gyászoló család elhatározta, hogy jelentőségteljes és szemet gyönyörködtető emléket állít a hidegvérrel megölt asszonynak. Az 52 éves nőre 2020 decemberében egy csodás, kirándulásra való téli napon, futás közben támadt a közelben rejtőző terrorista nem messze otthonától, Tál Menásétől. Holttestét egy nap keresés után találták meg. A francia születésű Eszter Horgen terapeuta volt és művész. Gyerekkorától fogva szenvedélyesen szerette Izraelt, végül 18 évesen alijázott. Izraelben ment férjhez, itt született hat gyermekük és több unokájuk. Legfiatalabb fiuk néhány hónappal a gyilkosság előtt ünnepelte bár micváját.

A család az Israel Bible elnevezésű sorozat szerkesztőjével, Tuly Weisz rabbival együttműködve állított szép emléket az asszonynak. Ez az Israel Bible Eszter-tekercs nevű kiadvány, mely, mint a szerkesztő mondta „kiemeli az Ország és Izrael népének különleges kapcsolatát”. „A művészet nagyon fontos része volt az életének. Művészetét az általa olyannyira szeretett természet inspirálta” – hangsúlyozta Eszter férje, Binjámin a megiláról szólva.

 Az Eszter Horgen emlékére kiadott könyv címlapja

A kiadó csapata kizárólag zsidókból áll, ám, mint elmondták: „olvasóink között számos nem-zsidó is van, akik szeretik Izraelt és vágynak arra, hogy zsidó szemszögből tanulhassanak Tórát”. A könyv különlegességét az adja, hogy a művészi hajlamú Eszter Horgen különlegesen érzékeny illusztrációi díszítik. Eszter Horgen számos csodálatos illusztrációt készített az általa olyan nagyon kedvelt purimi történethez, melynek főhőséhez, Eszter királynőhöz neve is kötötte őt. A szöveg héber és angol nyelven olvasható, és a szerkesztő Weisz rabbi kommentárjai teszik érthetővé a szöveget. Természetesen megtalálhatók benne a felolvasás előtt és után mondott áldások és szerepel benne még néhány egyéb szöveg, például az Izrael Államért és az izraeli katonákért mondandó imák, valamint a Hátikvá, az izraeli himnusz is. A többnyire ornamentális illusztrációk mellett néhány fényképpel is emléket állítottak Eszter Horgennek. A bevezetőt a férje írta: „Az én Eszteremnek volt egy különleges tulajdonsága: mindig mindenkiben, minden helyben és minden pillanatban a jót látta.” Binjámin Horgen arról is írt, mennyire szerette néhai felesége Izrael Földjét, és hogy szeretett utazni: „Ausztráliától Írországig, Svédországtól Indiáig, Magyarországtól Brazíliáig… minden helyet szeretett és csodálta a világ szépségeit.” Szerette az ünnepeket, főleg jom kipurt és purimot. A gyászhét letelte után a Horgen család fát ültetett a merénylet helyszínén Eszter emlékére, hogy a béke helye, ne a félelem erdeje legyen az erdő. A most kiadott megilából származó bevételt a család lakhelyén Tál Menáséban létrehozandó Eszter Horgen emlékerdő és -park fejlesztésére fordítják majd. A könyv jelenleg angolul érhető el, az imák és a megila szövege pedig héberül is szerepel a kiadványban. A család azt reméli, hogy franciául és héberül is meg tudják majd jelentetni.

zsido.com

Megszakítás