Ukrajna területe, mely az elmúlt több mint száz évben meglepően sok országhoz tartozott, számtalan híres és jelentős zsidó személyiséget adott a világnak, beszéljünk akár a zsidó, akár az egyetemes kultúráról. A térségben már a középkorban jelentős zsidó közösségek éltek, melyek tagjai gyakran üldöztetésnek és erőszakoskodásnak, pogromoknak és egyéb bántalmazásoknak voltak kitéve. A régiót gyakran jellemezte az elmúlt évszázadban is tapasztalható bizonytalanság. A határok, politikai entitások folyamatosan változtak, de így is számtalan Ukrajnában, született, vagy életének egy részét, illetve egészét a térségben töltő zsidó ember hagyott mély nyomokat a művészetekben, kultúrában, tudományokban, politikában, sportban és az élet más területein is. Emellett Ukrajna volt a zsidó történelem egyik fontos állomása, a hászidizmus kialakulásának bölcsője is.

 

A Báál Sém Tov

1698-ban, az ukrajnai Okopiban született a hászidizmus megalapítója, Jiszráel ben Eliézer, a Báál Sém Tov. Az életet igenlő, a Tóra ismeretét a legegyszerűbb zsidóknak is átadni kívánó, a zsidó misztikából is bőven merítő tanai hamar nagy népszerűségre tettek szert a végtelenül elszegényedett és sokat sanyargatott ukrajnai zsidók körében.

Ha rátekintünk Ukrajna térképére, számos, a hászid világból, illetve a hászid történetekből ismert nevet látunk: Mezrics, Lubavics, Csernobil, Berdicsev, Szkver, Vizsnyic, Munkács, Beregszász, Nadvorna, Rachmasztrivka, Hornoszteipel, Szadigura és még sorolhatnánk. Nem meglepő hát, hogy Ukrajnában, közelebbről a Nyikolájevben (Mykolaiv) született és a korábban Jekatyerinoszlávnak nevezett Dnyepropetrovszkban (Dnyipro) élt sokáig az áldott emlékű lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi. Cikkünk keretei nem adnak lehetőséget arra, hogy kifejtsük nagyszerű és kiterjedt tevékenységének minden ágát. A Rebbe feltétlenül elkötelezett volt az iránt, hogy a világ minden egyes zsidó emberét ősei hagyományához közelebb hozva siettesse a messiás és vele együtt a végső megváltás eljövetelét. A Rebbe a XX. század egyik leginkább meghatározó jelentőségű zsidó szellemi vezetője volt. Dnyipróban ma utca őrzi a nevét.

Az umáni Náchmán rabbi

Egy másik hászid vezető az umáni Náchmán rabbi volt, aki a szintén ukrajnai Mezibusban, a Báál Sém Tov falujában született az 1770-es években. Náchmán rabbi a Máál Sém Tov unokája volt, ő alapította a hászidizmus breszlávi ágát. A szintén Ukrajnában található Umánban levő sírja igazi zarándokhellyé vált számtalan zsidó számára, akik elsősorban Ros hásáná, az újév ünnepét töltik előszeretettel rebbéjük sírja közelében.

Érdemes még külön kiemelni az olvasóink számára elsősorban az atomerőművéről híres Csernobilt, ahonnan egy igen kiterjedt, mára számos ágra szakadt dinasztia, a csernobili hászidizmus származik. A településen Mená­chem Náchum Twersky (1730-1797) alapított közösséget. Ő volt az első csernobili rebbe, aki még magának a mozgalom megalapítójának, Jiszráel Báál Sém Tovnak volt a tanítványa, majd utódjánál, a mezricsi mágidnál tanult. Bár Ukrajnában az elmúlt években felvirágzott a zsidó emlékhelyekhez köthető turizmus és több vállalkozás kifejezetten vallásos zsidóknak szervez utakat az országban található mintegy 1500 zsidó emlékhely valamelyikéhez, Csernobil kivételt jelent. Ennek ez az oka, hogy az egykori zsinagóga és az ősi temető is az erőmű körül kialakított „halálzónában” található, ahonnan mindenkit kitelepítettek a katasztrófa után, majd lezárták a területet.

Slomó Ganzfried rabbi 1804-ben született Ungváron, melyet ukránul Uzshorodnak, jiddisül Ingvernek emlegetnek. Már gyerekkorában megmutatkozott kiemelkedő emlékezőtehetsége és rendszerező képessége. Ő állította össze a mai napig használt Kicur sulchán áruchot, vagyis a zsidó törvénykezés legnagyobb ívű munkájából, a Sulchán áruchból készített, a nagy tömegek számára is érthető rövid kivonatot. Könyvét a mai napig használják az izraeli iskolában a háláchá, vagyis a zsidó jog és törvénykezés tanulására.

Sólem Áléchem

A hászid udvarok és rabbik világától forduljunk egy kicsit az irodalom felé. Az ukrajnai Perejaszlav szülötte volt a XIX. század második felében a Solem Áléchem írói álnéven alkotó Solem Rabinowitz, a valaha élt egyik legnagyszerűbb jiddis nyelvű író. Tevjéről, a tejesemberről írott rövid történetei alapján született meg a világ egyik legtöbbet játszott musicalje, a Hegedűs a háztetőn. A film szereplői egy Anatevka nevű faluban élik mindennapjaikat. Anatevka a valóságban nem létezik, jobban mondva: egészen a közelmúltig nem létezett. a A Chábád ugyanis 2015-ben, Kijevtől nem messze menekültek befogadására és ellátására szolgáló falut hozott létre, mely a Hegedűs a háztetőn képzeletbeli zsidó stetlje után az Anatevka nevet kapta. A település teljes egészében adományokból épült a kelet-ukrajnai harcok elől menekülő zsidó családok részére. Közülük sokan ma is ott élnek és segítik az újonnan érkezőket. Az ukrajnai háború kezdete óta naponta ezrek özönlenek oda menedéket és támogatást remélve.

Sólem Áléchem

Chájim Náchmán Bialik

A nagyszerű ukrajnai zsidó írók között feltétlenül meg kell említeni Chájim Náchmán Bialikot, aki 1873-ban született az ukrajnai Volhiniában. Ő volt a modern héber költészet egyik legelső, máig is gyakran idézett képviselője, aki a korai izraeli irodalmat és a cionista eszmét ötvözte műveiben. A héber nyelvű irodalom megalapozásában szintén úttörő szerepet vállaló, a kulturális cionizmus atyjának tartott Áchád Háám Szkverben született, hászid családban.

Chájim Náchmán Bialik

Zeev Zsabotyinszkij

Ha a politikai szerepvállalást tekintjük, az ukrajnai zsidók ott is az élvonalban voltak. Zeev Zsabotyinszkij, a revizionista cionizmus egyik legkiemelkedőbb képviselője Odesszában lát­ta meg a napvilágot 1880-ban. Ő alapította a mai napig is lé­tező Bétár ifjúsági mozgalmat, valamint az Irgun nevű félkatonai szer­vezetet, mely fontos önvédelmi szerepet látott el az államalapítás előtti Izraelben.

Zsabotyinszkij képe egy odesszai tűzfalon

Golda Meir

Természetesen nem maradhat ki a felsorolásból „az egyetlen férfi a kormányban”, vagyis Golda Meir, Izrael első és eddigi egyetlen női miniszterelnöke. A világon a negyedik női miniszterelnök volt, aki éles elméjével és határozott döntéseivel, kérlelhetetlen elszántsággal vezette a fiatal országot. Ő is, mint sokan mások, Ukrajnában, közelebbről Kijevben látta meg a napvilágot 1898-ban. Elődei, Izrael Állam második miniszterelnöke, Mose Sáret, csak úgy, mint az őt követő Lévi Eskol szintén Ukrajna szülöttei voltak.

Minden refjuznyikok leghíresebbike, az izraeli politikai életben ma is meghatározó szerepet játszó Nátán Sáránszki 1948-ban született az ukrajnai Donyeckben. A hetvenes és nyolcvanas években rengeteget tett azért, hogy a Szovjetunióban élő zsidók kivándorolhassanak. Végül tevékenységéért 1977-ben bebörtönözték, és 1986-os szabadulását követően Izraelbe alijázott. Ekkor kezdődött politikai karrierje. 2018-ban Izrael-díjjal jutalmazták életművét.

Golda Meir

Híres ukrán zsidók napjainkban

A híres ukrajnai zsidók sorában megemlíthetjük a filmszínész Mila Kunist, a tudós Selman Waksmant, aki gyógyszerészeti felfedezései, nevezetesen a tuberkulózis első sikeres gyógyszeres kezelése nyomán részesült 1952-ben Nobel-díjban, illetve Vladimir Horowitzot, aki minden idők egyik leghíresebb zongoristája lett az Egyesült Államokban. Nem túlságosan közismert tény, hogy a tízmilliók által használt WhatsApp applikáció megalkotója, Jan Koum 1976-ban született Kijevben. Szóljunk végül napjaink zsidó hőséről, az 1978-ban született Volodimir Zelenszkijről is. Zelenszkij Ukrajnának azon a részén nőtt fel, mely az egykori Orosz Birodalom úgynevezett „letelepedési övezete” volt, az a régió, ahol a zsidók letelepedési engedélyt kaphattak. Színészi múltja után 2019-ben lépett a politika színpadára, amikor Ukrajna államelnökének választották. Zelenszkij soha nem tagadta zsidó származását, és bár felesége és így gyermekei nem tartoznak a zsidó néphez, az elnök jó kapcsolatot ápol országa zsidó közösségével és hangsúlyozottan Izrael-párti.

Megjelent: Egység Magazin 32. évfolyam 152. szám – 2022. március 10.

 

Megszakítás