Purim egyik fő micvája az öröm, azonban nem mindegy, hogy a jelmezünk az örömöt, a tiszteletet és a zsidó identitást erősíti-e.
Évszázados zsidó hagyomány, hogy purim napján a zsidók jelmezbe bújnak. Mégis évről évre felmerül a kérdés: van-e határa a purimi maskarának? A válasz pedig egyértelműen igen. Az öröm nem írhatja felül a Tóra értékeit, és a jelmez nem válhat öncélúvá vagy méltatlanná. Lássuk hát, hogy minek ne öltözzünk Purimkor és miért.
Ne öltözzünk a gonosz megtestesítőinek
Purim történetének főgonosza Hámán. Bár csábító lehet „viccből” magunkra ölteni a negatív szereplő alakját, több rabbinikus vélemény szerint ez helytelen irány.
A Menáchem Mendel Schneerson, a Lubavicsi Rebbe kifejezetten felhívta a figyelmet arra, hogy sem gyerekek, sem felnőttek ne válasszanak negatív figurákat jelmezül.
A jelmez sose a gonoszt jelenítse meg, még ironikus formában sem, helyette az örömöt és a pozitív értékeket erősítse. Purim lényege a megmenekülés és az isteni gondviselés felismerése, nem pedig a rossz „újrajátszása”.
Ne sértsük meg a Tóra tilalmait
A Tóra világosan tiltja a férfi és női ruházat felcserélését. Jóllehet, a purimi öröm kapcsán valóban találunk megengedőbb véleményeket, például a krakkói Mose Iszerlisz rabbi (RöMÁ) idézi azt az álláspontot, amely szerint ha nincs mögötte erkölcstelen szándék, akkor bizonyos esetekben enyhébb az elbírálás.
Ugyanakkor sok döntéshozó hangsúlyozza: a purimi vidámság kedvéért sem írhatjuk felül a tórai tilalmat. A gyakorlatban ezért több közösségben kerülik az egyértelmű „nemcserés” jelmezeket, vagy legfeljebb jelzésszerű elemeket engednek meg.
A purimi jelmez nem lehet ürügy arra, hogy a határokat elmossuk.
Ne válasszunk szemérmetlen, nem cniut jelmezt
Az öröm nem jelentheti a szemérmesség (cniut) szabályainak felfüggesztését. Ha egy jelmez kihívó, illetlen vagy provokatív, az nem a purimi szellemet szolgálja.
A jelmez lehet vidám, kreatív, humoros, de nem lehet méltatlan. A külső forma nem mondhat ellent a belső értékeknek.
Ne takarjuk el arcunkat méltatlan módon
Bár a maszk a purimi hagyomány része, egyes vélemények óvatosságra intenek az arc teljes eltakarásával kapcsolatban. Az ember az Örökkévaló képmására teremtetett, az arc teljes elfedése ezért nem minden rabbi szerint ideális.
Purim napján a jelmez eszköz, nem cél
Purimkor a legfontosabb micvák: a megila olvasása, az adományozás a szegényeknek, az ajándékküldés és az ünnepi lakoma. A jelmez szép és kedves hagyomány, de nem micva.
Ez különösen fontos gyász idején: a háláchá szerint a nyilvános gyász purimkor szünetel, így a megila meghallgatása kötelező, de a beöltözés – mivel az az öröm fokozását szolgálja – nem kötelező, sőt, gyászolónak nem ajánlott.
Purim nem arról szól, hogy „legyünk olyanok, mint a többi nép”, hanem arról, hogy még a maszk mögött is felismerjük és vállaljuk: zsidók vagyunk.
Oberlander Báruch rabbi teljes, forrásokkal ellátott írása ide kattintva olvasható.
A borítókép illusztráció. Fotó: RONALDO SCHEMIDT / AFP.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.