Peszách nemcsak a múlt szabadságáról szól, hanem arról is, hogy felismerjük és elengedjük a saját láthatatlan korlátainkat.
A világ minden táján hamarosan leülünk a peszáchi széderasztalhoz, és újra elmeséljük a zsidó nép szabadulásának történetét. De ez a történet sosem csak Egyiptomról szólt. Rólunk szól. Itt és most, és azokról a láthatatlan láncokról, amelyeket magunkkal hordozunk.
Niszán hónapját mindig is a személyes felszabadulás idejének tartották, egyfajta lehetőségnek arra, hogy megszabaduljunk mindattól, ami megrekeszt bennünket. Íme négy kérdés, amelyeken érdemes elidőzni ebben a hónapban.
1. Mit tartok még mindig magamnál, amire már nincs szükségem?
Gondoljon azokra a történetekre, sérelmekre, szokásokra és félelmekre, amelyek talán észrevétlenül is irányítják az életét. Mely félelmek határozzák meg most a döntéseit? Melyik korábbi önmagát kész végre elengedni?
Sokan közülünk még mindig egy olyan identitásban élnek, amely évekkel ezelőtt még működött. Lehet, hogy Ön volt a „teljesítő”, a „gondoskodó”, az, akinek soha nincs szüksége segítségre. Ezek a szerepek egykor biztonságot vagy sikert adtak, ma azonban könnyen lehet, hogy inkább visszatartják.
Régi hiedelmeket is magunkkal hordozunk, jóval a „lejárati idejük” után. Ilyenek például, ha csalódást okozok másoknak, valami rossz fog történni; ki kell érdemelnem az értékemet. És sokszor a sérelmekhez is ragaszkodunk. Na, nem azért, mert ne lenne jogunk érezni őket, hanem mert hagyjuk, hogy a múlt elszívja azt az energiát, amelyre a jövőhöz lenne szükségünk.
Írja össze, mit cipel még magával, amire már nincs szüksége. Aztán használja ezt a hónapot arra, hogy letegye.
2. A saját értékeim szerint élek, vagy mások elvárásai szerint?
Nézzen rá a naptárára. Mit gondolna egy idegen, mi a legfontosabb Ön számára? Az értékei abban mutatkoznak meg, mire fordítja az idejét, a figyelmét és a pénzét.
Figyelje meg, hol érez inkább nyomást, mint választási lehetőséget. A nyomás így hangzik: „kell”, „muszáj”, „kötelességem”. A választás így: „akarom”, „megtehetem”, „ez fontos nekem”. Mit döntene másképp, ha senki nem figyelné?
Annak jelei, hogy másoknak próbál megfelelni a beszorultság érzése, a kiégés, a neheztelés, vagy az, hogy a siker valahogy mégis üresnek hat. Amikor az élete valóban az értékeit tükrözi, még a nehéz napokban is talál benne jelentést és elfogadja a kompromisszumokat.
Tegye fel magának a kérdést: mit szeretne igazán, amit talán még önmagának sem vall be? Ha kevesebb félelemmel élne, mi változna meg először? Kezdje kicsiben. Hozzon ebben a hónapban egy olyan döntést, amely valóban az Öné.
3. Mit jelent számomra az, hogy „elég”?
Olyan kultúrában élünk, amely folyamatosan többre ösztönöz. Több pénzre, nagyobb teljesítményre, több sikerre. A belső szabadsághoz azonban szükség van arra, hogy mélyen, belül tisztában legyen azzal, mit jelent az Ön számára az, hogy „elég”.
Mikor érezte magát utoljára igazán önmagának? Mitől lenne ez az év valóban jelentéssel teli és nem csupán látványosan sikeres? Mikor nem ad már hozzá semmit az életéhez a további teljesítmény? Milyen anyagi biztonság mellett tudná elengedni azt az érzést, hogy mindig le van maradva? Mely kapcsolatoktól vár el olyan szintet, amelyet egyetlen ember sem tud teljesíteni?
Gondolja végig, hogyan néz ki egy „elég jó” nap. A legtöbb ember számára ez azt jelenti, hogy jut idő azokkal, akiket szeret, és olyan munka, amelynek van értelme.
Használja ezt a hónapot arra, hogy kijelölje saját „célvonalát”.
4. Mit próbálok irányítani, amit valójában nem tudok?
Semmi sem merít ki jobban, mint amikor energiát fektetünk olyan dolgokba, amelyek kívül esnek az irányításunkon. Érdemes tisztán látni a különbséget.
Amit irányítani tud: a tetteit, az erőfeszítéseit, a határait, a reakcióit.
Amit befolyásolni tud: az eredményeket, mások reakcióit, a kapcsolatok alakulását.
Amit nem tud irányítani: a múltat, mások érzéseit, az időzítést vagy az élet elkerülhetetlen nehézségeit.
Amikor azon kapja magát, hogy görcsösen próbál egy eredményt kézben tartani, tegye fel a kérdést: ezt irányítani tudom, befolyásolni, vagy egyiket sem? Ha elengedi a végeredmény kontrollját, mi az, ami ténylegesen az Ön feladata? Próbálja a fókuszt az eredményről az erőfeszítésre helyezni, mások érzelmeinek kezelése helyett a saját határainak kijelölésére.
Ebben a hónapban engedje el azt, ami nem az Ön kezében van.
Amikor népünk elhagyta Egyiptomot, nem volt minden kérdésre válaszuk. Mégis elindultak, és az út menet közben nyílt meg előttük.
Bárhogyan is néz ki most az Ön személyes „száműzetése”, nem kell mindent előre megoldania ahhoz, hogy elinduljon. Csak haladnia kell a szabadság felé.
Legyen ez a hónap mindannyiunk számára egy lépéssel közelebb a szabadsághoz.
Kóser peszáchot!
Forrás: aish
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.