Apró cseréptöredékek mesélnek az első Szentély korának királyi kincstárairól, számol be a Times of Israel a jeruzsálemi ásatások legújabb tanulságairól. A Templom-hegy környéki ásatásokból származó több tucatnyi feliratos agyagpecsét elemzése alapján a szakemberek két kincstár létezését állapították meg az ősi Jeruzsálemben, a polgári időszámítás kezdete előtti VIII. század végéről.

A régészek szerint ezeket a pecséteket az első Szentély időszakában használták a különféle raktárak rendben tartásához. Ősi időkben egy-egy agyaggombócot nyomtak a raktár kilincsét, illetve az edényeket lezáró madzagokra kötött csomóra és a raktár vezetője saját vagy felettese pecsétjét nyomta bele a még puha agyagba. Így előzték meg a csalást, hiszen a pecsét feltörésére azon nyomban fény derült.

 

Különleges pecsétnyomót találtak a Siratófalnál

A második Szentély korából származó, az egész világon egyedülálló ametiszt pecsétnyomó került elő.

 

Cáchi Divra és dr. Gavriel Barkay régészek azt találták, hogy néhány jeruzsálemi pecsét hátoldalán szőtt textíliából származó lenyomat látható. A szakemberek szerint ez azt jelenti, hogy kisebb, értékes anyagot, például ezüstöt vagy más, nagy becsben tartott fémet őrző zsákokhoz erősítették őket, míg másokat valószínűleg olyan textilekre tettek, melyek mezőgazdasági termékeket rejtő agyagedények tetejét zárták le.

A pecsétek egy részére a Templom-hegyről származó föld átszitálása közben, más részére pedig a hegyhez csatlakozó Ofel-parkban folyó feltárások során bukkantak.

A kutatók elmondása szerint ezek az apró leletek szilárd bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy Jeruzsálemben két központi kincstár működött, melyeken keresztül Jehuda királyságának gazdaságát irányították.

A pecséteken megjelenő neveket paleo-héber betűkkel írták. A pecsétek tulajdonosai Jehuda királyságának szentélybeli kincstárának, illetve királyi kincstárának főkincstárnokai voltak.

A Templom-hegyről kitermelt földben talált pecsét, mely teljes nevet tartalmazott, Hisziljáhu, Imer fiának pecsétje volt. Ő feltehetőleg a Szentélybeli kincstár egyik vezető hivatalnoka volt. A kutatók szerint személye a polgári időszámítás előtti VII. században vagy VI. század elején szolgálatot teljesítő papi családhoz köthető.

 

2000 éves érmét szitált ki a kövek közül a kislány

A Dávid városa átszitálási projektjén talált rá a tiszta ezüstből vert kétezer éves érmére.

 

A királyi kincstár a mai Ofel-parkban található „Királyi épületben” volt. Itt számos tárolóedényt is találtak és nemrégiben legalább 34 pecsét is előkerült. Ezeknek majdnem a felén megfigyelhetők a fent említett szőttes-lenyomatok. Az épületben talált más tárgyak is megerősítik azt a véleményt, hogy a helyszín kincstárként is szolgált, mivel az egyik tárolóedényen talált felirattöredéket a kutatók szerint „a kincstárak minisztere” szövegre lehet kiegészíteni. Bár magán a hegyen ma nem lehet ásatásokat folytatni, a szakemberek szerint Imer fiának pecsétje az első héber nyelvű felirat az első Szentély korából, amely egyenesen a Templom-hegyről származik.

Az Átszitáló Projekt

A Templom-hegyről mintegy 9000 tonnányi földet termeltek ki illegálisan 1999-ben az iszlám vallási felügyelet, a Waqf alkalmazottai. A szemétnek nyilvánított földhalmokat végül egy közeli helyszínre szállították a jeruzsálemi Hár Hácofim melletti Curim-völgybe, ahol érdeklődők szakképzett segítők irányítása alatt szitálhatnak át alkalmanként néhány vödörnyi földet. A projekt beindítása óta több ezer értékes lelet került már elő. Nemrégiben például nagyon ritka ezüstpénzt talált egy 11 éves lány és egy különlegesen dekoratív pecsétnyomó is előkerült.

Nyitókép: A megtalált pecsétek (Tzachi Dvira/Átszitáló Projekt)