Liel Krotokop a Dávid városa átszitálási projektjén vett részt, ahol az átválogatott törmelékben talált rá a tiszta ezüstből vert kétezer éves érmére. A pénzdarabon a „második év” felirat szerepel, ami a rómaiak elleni zsidó felkelés második évére utal, valamint a „szent Jeruzsálem” kifejezés – írja az Israel Hayom.

 

A jeruzsálemi Curim-völgyben folyó átszitálási projekt remek kikapcsolódás kisgyerekek és felnőttek számára egyaránt és nem egyszer szolgált már fontos és nagy jelentőségű leletekkel. A program keretében elsősorban az arabok által a Templom-hegyről kitermelt és onnan megmentett törmeléket vizsgálják át önkéntesek gondosan a helyszínen kifejlesztett módszerrel, majd a helyszínen lévő szakértők is ellenőrzik a megmaradt törmeléket, nehogy bármi is kárba vesszen, és más, a Templom-hegyen és környékén folyó ásatásról is kerül ide átválogatandó törmelék.

 

3000 éves, aranyból készült gyöngyszemet talált egy kilencéves jeruzsálemi fiú

Ez az első, aranyból készült gyöngy, mely az első Szentély korából maradt ránk. Az ékszer olyan jó állapotban maradt meg, hogy a felügyelő régész először úgy vélte, a modern korban készült. A gyöngyre a Templom-hegyi átszitáló projekt egyik résztvevője bukkant. A kilencéves Benjámin Milt még augusztusban látogatott családjával a jeruzsálemi parkba, ahol az egykori Szentély … Olvass tovább

 

A most előbukkant érmével kapcsolatban a szakemberek úgy gondolják, hogy a második Szentélyben őrzött ezüstből készült, és könnyen lehetséges, hogy a Szentélyben szolgáló kohénok (papok) egyikének keze alól került ki.

A kohénok teljes erejükkel támogatták a rómaiak elleni felkelést a Szentély lerombolása (i. sz. 70) előtti időszakban.

A pénzérmét abban a törmelékben találták, mely a Zarándokok Útjának feltárása nyomán került az átszitálási projekthez. Ezt a feltárást az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei végzik és már több értékes leletről is beszámoltunk oldalunkon, melyek innen kerültek elő. Az érme egyik oldalán egy kehely látható „izraeli sékel” felirattal (a ma Izraelben használatos pénz egy ókori súlymértékről nyerte a nevét, innen a névazonosság). A kehely mellett két héber betű, egy sin – ש – és egy bét – ב – szerepel, utalva arra, hogy ez volt a sáná bét, vagyis a felkelés második éve (i. sz. 67-68).

 

Interjú a kislánnyal, aki 3200 éves kincset talált Jeruzsálemben

Izraelben nem lehet úgy a föld mélyére ásni, hogy az ember ne találna valami kincset. Egy 12 éves lány most egy 3200 éves kámeára bukkant a jeruzsálemi Templom-hegyről illegálisan elhordott föld átszitálása során. Az ősi amulettbe III. Tuthmosis, egyiptomi fáraó nevét vésték. A Templom-hegyi Átszitáló Projekt elnevezésű kezdeményezést azért hívták életre, hogy segítségével az iszlám … Olvass tovább

 

Az érme hátoldalán lévő kép a kutatók szerint a főpap botját ábrázolja, rajta a felirat: szent Jeruzsálem. Dr. Robert Cole, a Régészeti Hatóság numizmatikai osztályának vezetője szerint rendkívül ritka felfedezésről van szó: „A régészeti feltárásokon talált pénzérmek ezrei közül mindössze nagyjából harminc készült ezüstből és származik a nagy felkelés korából” – mondta. A szakember úgy véli, hogy

a pénzérméhez használt ezüstöt a Szentélyben tárolt készletekből vették és készítője, aki nagy valószínűséggel egy kohén volt, a Templom-hegyen verte az érmét.

„Nagyon jó minőségű ezüstöt használt. Hol máshol lehetett volna ilyen mennyiségű és minőségű ezüstöt találni azokban a napokban? Csakis a Szentélyben. Ha ez így van, akkor óvatosan kijelenthetjük, hogy úgy tűnik, ez az érme azon ritka darabok közé tartozik, melyekről napjainkban azt gondolhatjuk, hogy magából a Szentélyből származott.”

Ári Lévi, az ásatás igazgatója így nyilatkozott: „Ezen az utcán, mely a Dávid városától délre fekvő Siloách medencéjét kötötte össze az észak felé eső Templom-heggyel és Jeruzsálem főutcája volt a második Szentély időszakában, ezrek fordultak meg a Szentély felé vezető útjukon. Kétségtelen, hogy élénk kereskedelmi tevékenység is folyt itt. Az itt talált súlymértékek és bronz pénzérmék bizonyítják ezt. De az, hogy a felkelés korából tiszta ezüstből vert érme került elő, ritka és izgalmas esemény.”

 

Egészen ritka pénzérméket találtak Jeruzsálemben

A polgári időszámítás kezdete előtti negyedik századból származó, különlegesen ritka, zsidók által vert pénzérmékre bukkantak Jeruzsálemben. E pénzérmék a szentföldi zsidó pénzverés legkorábbi ismert példái közé tartoznak. A perzsa korban vert, baglyos „Jehud” érmekre a Templomhegy Átszitálási Projekt keretében bukkantak, megkétszerezve a Jeruzsálemben talált, hasonló pénzdarabok számát. Nem könnyű azonban észrevenni őket: az érmék csupán … Olvass tovább

 

Liel, a 11 éves megtaláló, szüleivel és testvérével érkezett a Curim-völgyi programra. Így idézte fel a megtalálás pillanatait: „Kiöntöttük a szitára a vödör tartalmát és ahogy elkezdtük átválogatni, a kövek között valami kerek dolgot vettem észre. Nem tudtam mi az, de úgy tűnt, hogy különbözik a kövektől. Apukám odavitte az egyik dolgozóhoz és ő megmutatta egy régésznek. A régész ránézett és azt mondta, hogy ez egy ezüstpénz, melyet meg kell tisztítani. Nagyon izgatott lettem. Tudom, hogy a Curim-völgyben átválogatott törmelék vödreiben lehetnek egyszerű pénzérmék, de soha nem gondoltam volna, hogy én magam találok egy pénzdarabot, főleg nem egy ilyen ritka, tiszta ezüstből készült példányt. Igazán nagyon szerencsés vagyok, hogy rátaláltam, és szeretném megköszönni a testvéremnek is, hogy éppen azt a vödröt vette el átválogatásra. Ha nem azt a vödröt választotta volna, nem találtam volna meg az érmét” – mondta Liel.

Nyitókép: a Dávid Városa átszitálási projekt Facebook oldala

Megszakítás