Hihetetlennek hangzik, mégis igaz annak a bécsi lelencgyereknek a története, ami 1924-ben járta be a napilapokat.
Az újszülött Tusch Henriket 1907-ben találták egy bécsi sikátorban, miután anyja kitette. A csecsemő lelencházba került, ahonnét négy éves korában egy galíciai kolostorba vitték, ahol szigorú katolikus neveltetést kapott, papnak szánták. Megtanult latinul, németül s lengyelül, valóságos aszkéta életet élt, csak kenyeret és vizet vett magához, éjszaka sokat virrasztott.
Egyszer aztán 17 éves korában, a néhány órás alvása közben az anyja jelent meg álmában, aki közölte vele, hogy zsidó, s kérte, javítsa ki hatalmas hibáját s térjen vissza ősei hitéhez. A fiú körül valósággal forgott a szoba, mikor a furcsa álomból felriadt, és sietett elmondani azt az apátnak, aki arra bíztatta, hogy felejtse el mihamarabb, s ne hagyja megzavarni a gondolatait.
Tusch élete visszatért a megszokott hétköznapokba, ám anyja hamarosan újból megjelent álmában, elmondta, hogy ő a sigiti község rabbijának a lánya, aki apja halála után bűnbe esett egy nem-zsidó férfivel, majd bűnét tovább tetőzve elhagyta őt, akinek most könyörög, hogy térjen vissza ősei vallásához.
A fiút kínozták anyja szavai, míg végül megszökött a kolostorból, s egy zsidó háznál kért menedéket. Ott előadta történetét, mely igencsak megdöbbentette a házigazdát, de azt javasolta beszéljen egy rabbival. Tusch felkereste a stanislaui Dávid háLévi Hurwitz rabbit, aki hónapokig elutasító volt vele, ám amikor látta, hogy a fiú nem tágít, végül is úgy döntött, hogy maga vezeti be a zsidó vallásba. Így cserélte Tusch Henrik a miseruhát ciceszre.
Amikor a rabbi úgy érezte, hogy Tusch már eleget tud, akkor kijelölték a körülmetélés napját, melyen a fiú ragaszkodott ahhoz, hogy érzéstelenítés nélkül végezzék el rajta a bríszt. Ezután öt hétig feküdt a kórházban, ahol anyja utoljára jelent meg álmában, s könnyes szemekkel köszönte meg fia elhatározását.
A fiú, ki a szövetségben a Slomó ben Ávrahám nevet kapta Łódźba költözött, ahol a strikovi rebbe vette pártfogásába. Így került a ciceszre kaftán, arcára szakáll és pajesz. Reb Slomó csakhamar a legbuzgóbb haszidok táborába került, célja pedig az volt, hogy rabbi legyen.
|
Források:
„Hirek – Kolostorból a jesivába.”, Egyenlőség, 1924. 43. évf. 49. szám, 14. old. „Kolostorból a jesivába.”, Zsidó Ujság, 1926. 2. évf. 7. szám, 9. old. |