„Hagyjátok békén a holtakat” – ez a jelszava annak a nem zsidó civilekből álló szerveződésnek, melynek önkéntesei zsidó temetőkben járőröznek, hogy elejét vegyék a következő vandál pusztításnak. Ha bármilyen gyanús jelet észlelnek, értesítik a hatóságokat, de kerülik a konfliktust a behatolókkal.
A Franciaország keleti részén fekvő Jungholtzban élő Lionel Godmet is egyike az önkéntes járőröknek, akik kabátjukon a „veilleur de la memoire” – az emlék őrzője feliratú kitűzőt viselnek. Elzász tartomány egykor fontos zsidó központ volt, a holokauszt óta azonban a legtöbb településen már egyáltalán nem élnek zsidók. A temetők azonban még állnak, s az utóbbi időben többször váltak antiszemita rombolás áldozataivá.
„Ez polgári kötelességünk. Ez a mi történelmünk és örökségünk is” – mondja Godmet, aki a környék híres kastélyainak tornyában álló egykori őrszemekhez hasonlítja magát.
December elején Westhoffenben 107 zsidó sírkövet firkáltak össze antiszemita jelszavakkal és horogkeresztekkel. Emmanule Macron elnök az incidensre reagálva a következőt Twitter-üzenetet írta: „A zsidók Franciaországhoz tartoznak. Aki megtámadja őket vagy akár a sírjaikat, nem méltó ahhoz az eszméhez, melyre Franciaországot alapoztuk”. Ezen felül bejelentette azt is, hogy gyűlölet bűncselekmények elleni irodát hoz létre.
Korábban a szintén Elzászban fekvő Quatzenheim zsidó temetőjében rongáltak meg 96 sírkövet. Az egyéb antiszemita incidensek is jelentősen megnövekedtek az elmúlt években Franciaországban, ahol a zsidókat egyaránt veszélyeztetik a szélsőjobboldali, a szélsőbaloldali és az iszlamista csoportok.
A vallástanárként dolgozó Godmet húsz önkéntes társával együtt egy bizottságot hozott létre, mely folyamatosan tájékoztatja a hatóságokat a környék zsidó temetőinek állapotáról. Elzászban 67 zsidó temető található, elsősorban kistelepüléseken, ahol a háború óta már nem működnek hitközségek, s ez megnehezíti a temetők felügyeletét. Az elzászi városokból már a XIV. században kitiltották a zsidókat, akik csak 1791-ben kaptak újra jogot a beköltözéshez. A XVIII. században a franciaországi zsidóság fele Elzászban élt.
Godmet elmondta, hogy nem könnyű az ifjúságot bevonni a munkába, bár a Quatzenheimben elkövetett vandalizmus után elvitte az osztályát a temetőbe, ahol tanulhattak a zsidó szokásokról. „A diákoknak alig vannak ismereteik a zsidóságról, pedig a temető közelében laknak. Elég nagy a tudatlanság, bár ez az iszlámmal kapcsolatban is elmondható” – tette hozzá.
„Manapság kevesebb mint 20 000 zsidó él Elzászban, ahol a lakosság száma eléri a kétmilliót. A holokauszt óta a vidéki zsidó élet teljesen megszűnt” – mondta Philippe Ichter, a temetővédő program egyik kezdeményezője.
„Nem lehet minden temetőbe rendőrt állítani. Mindketten tősgyökeres elzásziak vagyunk és nem hagyhatjuk, hogy ilyesmi megtörténjen” – mondta Francis Lauches, aki feleségével, Solange-zsal járőrözik a jungholtzi zsidó temetőben. Ezt a temetőt 1655-ben alapították. A legtöbb sírkövet moha fedi, de vannak olyan sírok is, melyeken látszik, hogy rendszeresen látogatják őket. A temető 1940 és 1944 között jelentős károkat szenvedett, mintegy 400 sírkövet összetörtek. Ezt követően azonban nem történt incidens, a legutóbbi rongálásig.
A Wintzenheimben fekvő zsidó temetőre a közelben lakó Tornare házaspár felügyel. „Jobban oda kell figyelnünk, mint korábban. Mi katolikusok vagyunk, de jó barátságot ápolunk a zsidókkal. A feleségem egyik gyermekkori játszópajtása bízta ránk a temető kulcsát” – mondta Robert Tornare.
„Azt remélem, hogy a félévente ismétlődő incidensek felrázzák a lakosságot. Vannak, akiket meg kell győznünk arról, hogy valódi problémáról van szó. Olyan emberektől kapunk segítséget, akik a saját szabadidejüket áldozzák egy olyan közösségért, amely nem is az övék. Ez azért jelent valamit” – mondta Laurent Schilli, a felső-rajnai zsidó hitközség vezetője.
zsido.com
Forrás: TOI