Olvasóink számára nem ismeretlen, hogy Magyarországon működik bét din, ortodox rabbinikus bíróság, hiszen annak vezetője, Oberlander Báruch rabbi rendszeresen jelenteti meg háláchikus cikkeit lapunk hasábjain. A zsidó joggyakorlat témáját körüljárva arról kérdeztük a rabbit, hogyan működik a gyakorlatban egy vallási bíróság. Steiner Zsófia interjúja
– Kezdjük az elején: mi is az a bét din?
– A bét din a zsidó bíróság, amihez rituális kérdésekben és vitás kérdésekben lehet fordulni. Vagyis, ha valamiről meg akarom tudni, hogy engedélyezett-e háláchikusan vagy sem vagy vitás ügyem van egy másik zsidóval, akkor fordulhatok a bét dinhez. A tagjai olyan rabbik, akik vagy arra vannak felavatva, hogy rituális kérdésekre válaszoljanak (szmichá) vagy még ezen felül pénzügyi kérdésekben is dönthetnek. Mai értelmezés szerint, aki a rituális kérdésekre válaszol, az ráv vagy rabbi, aki a pénzügyiekre is, az a dáján. Régen ő inkább a rabbi helyettesének számított.
– Akkor nem bármelyik rabbi lehet bét din tag?
– Nem, nem minden rabbi dolgozhat bét dinben, ehhez nagyon elmélyült tudásra van szükség. Ahhoz, hogy valaki rabbi legyen, meg kell szereznie egy bizonyos háláchikus tudásmennyiséget, amiből le kell vizsgáznia, aztán megkapja a szmichát. Van rabbi, aki ezután főleg a közösség vezetésével foglalkozik, programokat szervez, forrást gyűjt, közösséget épít stb. Ő a már megszerzett tudására épít, amikor előadásokat, drósékat tart vagy a mindennapi rutinkérdéseket megválaszolja. A bonyolultabb, mélyebb kérdésekkel maga is más rabbikhoz fordul, mert azok megoldása nem az ő kompetenciája. Az a rabbi, aki bét dinbe megy dolgozni, folyamatosan bővíti a tudását, hogy nehezebb kérdésekben is állást tudjon foglalni. Benne kell lennie a rabbinikus vérkeringésben, hogy ismerje az új kérdéseket és a háláchikus irányzatokat, melyek az új kérdések kapcsán alakulnak. Figyelemmel kíséri a rabbinikus folyóiratokat, internetes fórumokat és részt is vesz a témák kidolgozásában, mint pl. most a Covid-járvánnyal kapcsolatban felmerülő kérdések. Egy ilyen rabbi az „általános” háláchikus műveltsége mellett nagyon sokszor szakosodik is egy területre és más rabbik hozzá fognak fordulni ennek kapcsán. Pl. lehet valaki a kóser élelmiszergyártásban az adalékanyagok, az üzleti kamat témájának (ribit) vagy másnak a szakértője.
– Önből hogy lett „bét din rabbi”?
– A munkám akkor kezdődött, amikor feleségemmel 1989 augusztusában Budapestre költöztünk. Abban az időben a Kazinczy utcai Autonóm Orthodox Hitközség rabbija Hoffman Áron volt, aki több ok miatt ideje nagy részét nem tudta itt tölteni. Nagyon jóban voltunk, és ő volt az, aki elindított engem azon az úton, hogy minél több rabbinikus feladatot vállaljak magamra itt, mert – ahogy mondta – szükség van egy állandóan a városban tartózkodó rabbira. Ezzel párhuzamosan az Izraeli Rabbintáus is megkeresett 1994-ben, mert fontosnak tartották, hogy kapcsolatban álljanak egy itt élő és a nyelvet beszélő ortodox rabbival.
– Milyen feladatot lát el az itteni bét din?
– A Budapesti Ortodox Rabbinátus alapvetően a helyi és az idelátogató zsidók számára biztosítja azokat a – nevezzük úgy – szolgáltatásokat, amelyek elengedhetetlenül fontosak a zsidó vallási élethez. Ilyen például a házasságkötés, válás, betérés, a zsidóság igazolása, a kósersági igazolás, hagyatéki tárgyalás stb.
– Kikből áll össze egy bét din? Hányan dolgoznak egy ilyen bíróságon?
– Az, hogy egy rabbinikus bíróságon hányan dolgoznak összesen, a kereslet-kínálat elve alapján működik: ha sokan fordulnak a bét dinhez, akkor több munkaerőre van szükség, ha kevesen, akkor elég, hogy konkrétan hárman legyenek.
És ezen belül is, van, amihez háromtagú bíróság kell, van, amiben egy rabbi is dönthet. Pl. válás esetén a bét din elnöke előkészíti a folyamatot, csak magához a procedúrához kell, hogy ott legyen három rabbi. Egy komplikált szombati kérdés megoldása esetén elvileg egy rabbi is dönthet, bár ajánlatos, hogy konzultáljon olyan kollégáival, akik értenek az adott helyzethez. Én magam is sok kérdést egyedül dolgozok fel, de gyakran konzultálok Hurwitz rabbival vagy sokszor hívom föl a külföldi kollégákat. Vannak egészen speciális kérdések is, pl. egyszer egy get kapcsán felmerült, hogy kell fonetikusan héberre átírni a György nevet. Ehhez olyanokkal kellett konzultálnom, akiknek anyanyelve a magyar. Ebben a helyzetben egyébként Köves rabbi és Nógrádi Bálint véleményét fogadtam el a bécsi Becálel Stern rabbiéval (1911–1988) szemben, aki Érsekújváron született és nevelkedett.
– Úgy kell ezt elképzelni, mint egy hivatalt, ügyfélfogadási idővel?
– A nagy bét dinekben, ahol sok a munka, akár egész nap van ügyintézés, a kisebbeknél előfordulhat, hogy vannak kijelölt idők. Mesterem, Gávriél Zinner rabbi azonban mindig azt mondja, hogy úgy tanulta mesterünktől, Grünwald József (1903–1984) pápai rabbitól, hogy egy rabbinak nincs félfogadási ideje, állandóan rendelkezésre kell állnia. Steif Jonatán (1877–1958) a Pesti Ortodox Bét din elnöke (aki a Kastner-vonattal menekült el Magyarországról) például nagyon szigorúan meghagyta a családtagjainak, hogy ha bárki jönne hozzá kérdéssel, azonnal szóljanak neki, még akkor is, ha épp lefeküdt pihenni, mert olyan nincs, hogy a rabbihoz jön valaki, és nem tudja fogadni. Ennek szellemében működik a mi bét dinünk is. Ezzel együtt úgy illik – ha nem sürgős ügyről van szó, amiben azonnal lépni kell –, hogy az ember lehetőleg napközben hívja a rabbit, nem este 10-kor.
– Kik fordulhatnak a rabbinátushoz?
– A rabbinak minden zsidóért felelősséget kell vállalnia, nem válogathat közöttük és nem szorítkozhat csak a saját közösségének a tagjaira. Tudni kell, hogy a rabbihoz nemcsak konkrét háláchikus „szakmai” kérdésekkel fordulnak, hanem sok magánéleti kérdésekben is kérnek útmutatást. Egyszer egy válást például azzal sikerült megelőznöm, hogy a feleket megtanítottam a kiadásaik figyelemmel kísérésére, és ehhez heteken keresztül ellenőriztem a „könyvelésüket”. A környező országok rabbijai nagyon sokszor hívnak fel háláchikus és közösségi kérdéseket átbeszélni. De nagyon igyekszem a helyi emberekre koncentrálni. Azoknak a rabbiknak, akiknek a közössége nem ortodox zsidókból áll, különösen fontos, hogy legyen bét din, akihez fordulhatnak, mert sokszor az ember tévedésből azt hiszi, hogy az ő érdekükben akár a Sulchan áruchi előírásoktól is bármikor el lehet térni.
– Hol van joghatósága egy bét dinnek?
– A bét din felhatalmazása a Tórából és a háláchából származik. Ezért csak a zsidóságon belül érvényesek a döntései és értelemszerűen csak olyan zsidók számára, akik elismerik mint a zsidó vallási jog ítélethozóit. Ez azt jelenti, hogy a polgári bíróság és a bét din között nincs kapcsolat, csak abban az esetben, ha egy vitás ügyben utóbbi választott bíróságként is működik. Akkor akár a helyi szekuláris ítélkezésben is végre lehet hajtani a döntéseit.
Az általam vezetett rabbinátus döntéseit például az Izraeli Rabbinátus elfogadja, pl. házasság, válás és betérés kérdésében is és ugyanígy külföldön más országokban is érvényesek ezek a döntések. Volt arra is példa, hogy a magyar hatóság kérte a véleményemet, egyszer pl. egy önkormányzat kért tőlem állásfoglalást egy zsidó gyerek oltásának kapcsán, pontosabban az oltóanyag kóserságának a kérdésben (lásd Egység folyóirat 112. szám 18–20. oldal), vagy korábban Köves Slomóval közösen dolgoztuk fel 2003-ban a humángenetika védelmével kapcsolatos rabbinikus álláspontot kormányzati kérésre egy törvényjavaslat kapcsán (lásd Zsidó jog és etika 61–69. oldal).
Egyébként háláchikusan, ha két zsidónak vitás ügye van egymással, akkor akár közös megegyezéssel is tilos polgári bírósághoz fordulniuk, csak a bét dinhez. Ha aztán kiderül, hogy az egyik fél nem együttműködő, pl. nem vallásos, és így fogadja el a bét din hatáskörét, nem jelenik meg az időpontokon stb., akkor a bét din engedélyezheti, hogy a felperes polgári bírósághoz forduljon (lásd Sulchán áruch CM 26. fejezet).
– Vagyis a feleknek partnereknek kell lenniük az együttműködésben?
– Igen. Általában mielőtt egy vitás ügy megoldásába kezdek, aláíratom a felekkel, hogy elfogadják a döntésemet. Annak, hogy a döntés után továbbfolytatódjon a vita, nincs értelme.
– Hogy zajlik ez Izraelben?
Ott erősebb a befolyása, mert a vallási bíróság ugyanúgy állami intézmény, mint a polgári bíróság. Pl. a házasság és a válás csak és kizárólag a bét din hatásköre. Nincs polgári házasság és válás. Más témában is lehet hozzájuk fordulni, de szintén választott bíróságként.
– Milyen lehetőségei vannak a bét dinnek olyan esetben, amikor háláchikus kérdésben kell intézkedni, de az egyik fél nem együttműködő? Gondolok itt például arra az esetre, amikor a férj nem akar getet adni vagy a feleség elfogadni azt, és ezzel megakadályozzák a másik újraházasodását.
– Izraelben a rabbinátusnak olyan erős hatásköre van ebben a kérdésben, hogy akár börtönbüntetést is ki tud szabni ilyen esetre. Külföldön erre természetesen nincs lehetősége. Hál’ Istennek nagyon ritka az az eset, ahol tényleg „áll a bál” a felek között és nem lehet dűlőre jutni. Mert a bét dinnek mindig nagyon fontos, hogy sikerüljön a vallási válást végigvinni, ha már nem lehet kibékíteni őket.
Fontos tudni, hogy a bét din nem tudja elválasztani a házasokat, mert ő nem érintett fél. Ugyanis a házasságnál a vőlegény veszi feleségül a menyasszonyt, a rabbi csak felügyeli a folyamatot és gondoskodik róla, hogy minden törvényes és érvényes legyen. Ezért válásnál a bét din nem elválaszt, hanem a három tagjával gondoskodnak róla, hogy minden törvényes legyen, amikor a két fél különválik. A rabbik nem tudják őket elválasztani az akaratuk ellenére.
Ha valamelyik fél húzódozik, akkor megpróbálnak érvekkel hatni rá. Ha mégsem lehet dűlőre jutni, akkor az egyetlen lehetőség, hogy a közösségen keresztül nyomást gyakorolnak rá, pl. nem hívják föl a Tórához vagy bojkottálják az üzletét. Ma már használják a közösségi médiát is. Azonban egyenesen kényszeríteni valakit nem lehet, mert a válás csak akkor érvényes, ha saját akaratból történik (lásd SÁ CM 154:21.). Indirekt kényszert lehet – pl. Izraelben elveszik tőle a jogosítványt, nem temetik el a közvetlen hozzátartozóját, de olyan is volt, hogy valakinek letartóztatták az apját, mint felbujtót. De ez a végső eset, és emellett is folyamatosan kell „szelíd” módszerekkel rábeszélni, kérni. Nagyon sokszor hatékony a rábeszélés, így nagyon kevés a „leláncolt” asszony vagy férj, aki get hiányában nem tud újraházasodni. De persze egy eset is túl sok.
– Ki fizeti a bét dint?
– A bét din munkájának nincs díja, kivéve a válásnál, akkor általában szoktunk a felektől 20-20 ezer forintot kérni, mivel ez hosszú órákat vesz igénybe és több ember sok munkája van benne.
– Milyen kérdésekkel fordulnak a bét dinhez? Sólem Áléchemnél és más zsidó íróknál pl. sokszor olvasni, hogy régen a levágott csirkével elmentek a rabbihoz, hogy döntse el, kóser-e. Van ilyenre is példa?
– Vannak rutinkérdések a szombathoz, mikvéhez kapcsolódóan és vannak komplikáltabbak. A vallásos zsidónak ugyanúgy meg kell kapnia a kérdéseire a választ, de ma már egy mezei zsidó pl. nem találkozik így a húsvágással, mert az vágóhídon történik. De mondjuk olyan előfordul, hogy húsos összekeveredik a tejessel vagy egy tojásról nem tudják eldönteni, kóser-e vagy sem. Annyiban változott a gyakorlat, hogy nem mindig megy el a rabbihoz az ember, hanem valamikor csak elküld egy képet whatsappon, és a rabbi rögtön válaszol rá…
Megjelent: Egység Magazin 31. évfolyam 142. szám – 2021. május 3.