Az Oscar-díjas Nemes Jeles László legújabb filmje, az Árva egy zsidó kisfiú történetén keresztül mutatja meg, milyen lelki és történelmi terheket cipeltek a holokauszt túlélői és gyermekeik a háború után.
A holokauszt utáni gyermekkor ritkán ábrázolt fejezet a magyar filmtörténetben. Hogyan nő fel egy gyerek, akinek múltját veszteségek, hallgatások és feldolgozatlan traumák szövik át? Nemes Jeles László Árva című filmje erre a kérdésre próbál válaszokat keresni Andor történetén keresztül, aki árvaházból kerül vissza édesanyjához, de a két ember közti kapcsolat éppoly törékeny, mint az őket körülvevő korszak.
Nemes Jeles László Árva című filmjének főszereplője egy félárva kisfiú
Az Árva első ránézésre egy zsidó kisfiú hányatatott sorsát mutatja be, akit a film elején az árvaházból visz haza az édesanya. Azon szerencsés gyerekek egyike, akik csak félárvák. Élete első éveit ebben az árvaházban töltötte, az anyára nem is emlékszik, az apjával sosem találkozott. Az apát elvitték, ennyit lehet tudni róla.
A holokauszt során a legtöbb gyermeket és fiatalt megölték. Vidéken a 20 év alatti generáció 87,4 százalékát, a fővárosban 54,6 százalékát pusztították el. Budapesten a gyermekek mintegy fele félig, 7–9 százalékuk pedig teljesen árva lett. Így a fővárosban mintegy 5500, az egész országban pedig 7000 olyan zsidó gyermek élt, aki a film főszereplőjéhez hasonlóan elvesztette az egyik szülőjét.
Andor, a film főszereplője lelkiállapotát követhetjük végig ebben a filmben, hogyan kapcsolódik az édesanyjához, illetve az anyja hogyan próbál kapcsolódni hozzá.
Nemes Jeles László Árva filmje fokozatosan tágítja a hiány jelenlétét
Szép lassan megértjük, hogy miért is annyira bonyolult és hányattatott ez a anya-fia kapcsolat. A kezdetben az apa hiányát, gyászát középpontba helyező történet, fokozatosan oszt meg velünk új részleteket erről a hiányról. A fiú folyamatos reménye, kommunikációja, vagyis a bérház alagsorában lévő hatalmas fém kazánhoz intézett gondolatai, amit elképzelt apjaként azonosít és az anya lezáró érzelmi megküzdése.
Nem elég a szegénység és a megtűrtség érzése, az 56-os Budapest forrongó, küzdő és egyszerre minden sarkán veszélyt rejtő légköre is rányomja a bélyegét a mindennapi közérzetre, amelyben ez a két embert megpróbál túlélni. Egy olyan valóság ez, amellyel nem akar szembenézni egyikük sem, főként a helyzet elszenvedője, Andor.
„Valójában nincsenek szabad döntések, csak kialakult helyzetek.”
Kiderül, hogy az apja sosem volt az apja, hanem egy vidéki hentes az. Az az ember, aki megmentette az édesanyját a majdnem biztos haláltól. De el lehet-e fogadni egyáltalán ezt a helyzetet.
Valójában nincsenek szabad döntések, csak kialakult helyzetek. A film elképesztő erőssége a színészek és amatőrök rendkívül erős játéka. A látványvilág és a történelmi éra, amely nyomor és tragédia egyvelege.
A film azt az időszakot mutatja be, amelyet nagyon kevésre jellemző, hogy mi történik a túlélőkkel a holokauszt után, hogyan lehet tovább zsidóként létezni a magyarországi történelem további sodrásában.
Nemes Jeles László: Árva
Borítókép: mozinet.hu.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.