A növényi alapú ételeket gyártó Impossible Foods vállalat piacra dobta a disznóhúst utánzó termékét, eddig azonban egyetlen kóserságot igazoló szervezet sem vállalta, hogy a készítményt ellássa pecsétjével  – írja a JTA. Mi ennek a magyarazáta, ha a termék minden összetevője és a gyártási eljárás is megfelel a vallási előírásoknak?

„Nem azért nem adtunk igazolást az Impossible Porknak elnevezett termékre, mert az ne lenne kóser. Valójában minden egyes összetevője teljes mértékben kóser, hiszen kizárólag növényekből készül. A fogyasztók érzékenysége volt az ok, amiért nem kapta meg a pecsétet” – mondta Menachem Genack rabbi, a legnagyobb amerikai ortodox zsidó szervezet, az Orthodox Union (OU) kósersági részlegének igazgatója.

Ez ahhoz az esethez hasonló, amikor a jeruzsálemi főrabbinátus megtiltotta egy népszerű étteremnek, hogy az általa kifejlesztett bárányszalonnát bárányszalonnának nevezze. Bár a tulajdonosok felháborodtak és szakkönyvek segítségével bizonygatták, hogy a szalonna nem kizárólag sertésből készülhet, végül nem tehettek mást, mint a hamis (fake) és a szalonna (bacon) szó ötvözéséből megalkották a facon kifejezést, és azóta ezt tüntetik fel az étlapon.

Az Impossible Foods egyébként már szolgált meglepetéssel a a vallásos zsidó közösség számára: növényi „húspogácsáiknak” köszönhetően kóser éttermekben is elérhetővé vált a sajtburger vagy a reszelt sajttal megszórt chilli, a „húsos” fogásokat pedig akár milkshake-kel is leöblíthetik a vendégek. Ez korában elképzelhetetlen lett volna, hiszen a kóserság egyik alapvető tilalma a tejes és a húsos ételek keverése.

Szalonna-vita: az elnevezés számít vagy az eredet?

A jeruzsálemi rabbinátus szerint a „szalonna” kifejezés még akkor sem használható, ha kóser, bárányból készült termékről van szó. Egy népszerű hamburgerezőnek új nevet kellett kitalálnia, hogy megtarthassa kósersági igazolását. Az izraeli főváros jól ismert szabadtéri piaca, a Mácháne Jehuda mellett működő Crave pub egyik specialitása a bárányból készült füstölt szalonnával és vegán „sajttal” megpakolt hamburger. … Olvass tovább

A növényi hamburgerrel nem volt problémája az OU-nak, a megfelelő vizsgálatok elvégzését követően megadták a kósersági igazolást. „Az Impossible Burger hatalmas siker lett és az emberek rajonganak érte. Minden tekintetben kitűnő termék született” – lelkendezett Genack rabbi.

Az élelmiszeripari cég a hamburger sikerén felbuzdulva alkotta meg a sertéshúst utánzó növényi terméket, elsősorban a zsidó, a muszlim és a vegán fogyasztók igényeire reagálva. Genack rabbi azonban hajthatatlan maradt és felidézte azt az esetet, amikor – a jeruzsálemi főrabbinátustól eltérően – pecsétet adtak egy kóser húsból készült, szalonnának nevezett termékre.

„Azóta is kapjuk a telefonokat az emberektől. Vannak, akik nem értik, hogy miként lehet kóser egy szalonna, másokat pedig egyszerűen zavar, hogy ez a két fogalom együtt jelenik meg” – magyarázta.

Ezzel együtt nem ez az első eset, amikor az OU nem az adott élelmiszer összetevőire hivatkozva tagadja meg a kósersági igazolás kiadását. 2013-ban például egy Manhattanben üzemelő kóser étterem vesztette el az OU felügyeletét, amikor Jezebel-re nevezték át az üzletet. Jezebel a Biblia egyik meglehetősen ellenszenves szereplője, aki erkölcstelen életmódjáról vált hírhedtté. Az OU rabbijai úgy vélték, hogy egy efféle név nem méltó egy kóser étteremhez.

További kérdéseket vet fel, hogy az OU weboldalán saját maguk hívják fel a figyelmet arra, hogy olyan termékeken is szerepel az igazolásuk, melyek megtéveszthetik a fogyasztót: „A halszósz csomagolásán nem kóser halfajtákat is megjelenítenek, pecsétünk feltűnhet rákot vagy sertést utánzó termékeken, illetve a csomagoláson olvasható receptajánlat is tartalmazhat nem kóser összetevőket” – írják. Ráadásul volt már arra is példa, hogy kifejezetten disznóhúst helyettesítő termékre adtak igazolást. Az Impossible Foods új találmánya azonban már túlment a rabbik tűréshatárán, mert egyszerűen „disznóhúsként” hivatkoznak rá.

„A cég maga döntött arról, hogy disznóhús néven forgalmazzák a terméket, és számunkra ez már elfogadhatatlan. Természetesen leültünk velük megbeszélni a dolgot és megértették a problémánkat” – mondta Genack rabbi.

A cég végül úgy határozott, hogy nem változtatják meg az eredeti elnevezést, még ha ez a kósersági igazolás elvesztésével is jár. Közleményükben így fogalmaztak: „Bár a termékünket alapvetően a hálál (muszlim étkezési szabályok) és a kóserság előírásait szem előtt tartva fejlesztettük ki, a továbbiakban megszakítjuk az együttműködést az engedélyeket kiadó szervezetekkel és ezentúl is a disznóhús nevet tüntetjük fel a termékeinken”.

Az Impossible Foods döntése következtében a növényi sertés nem tűnhet fel a kóser éttermek kínálatában, a vallásos zsidóknak pedig maguknak kell meghozniuk a döntést: a kosárba kerülhet-e a műsertés az igazolás megvonás ellenére.

„Engem nem nagyon hat meg az OU döntése. Nagy rajongója vagyok az Impossible Foods termékeinek. Probléma lehet azonban a „márit ájin„. Ez a héber kifejezés arra utal, hogy még a látszatát sem kelthetjük annak, hogy valami tilalmas dolgot cselekszünk. Tehát ha valaki azt látja, hogy egy nagy, növényi alapú sonkával megrakott szendvicset eszem, azt gondolhatja, hogy nem kóser húst fogyasztok. Van még egy bökkenő: a „vak elé ne vess gáncsot” tilalma, hiszen az előbbi megfigyelő azt hiheti, hogy a sonka valójában kóser, hiszen egy vallásos zsidó fogyasztja” – mondta Justin Held rabbi. „Maga a disznóhús kifejezés is viszolygással tölt el. Azonban tudom, hogy teljesen növényi alapú, így ki fogom próbálni”- tette hozzá.

Hogy lett kóser a Coca-Cola?

Február 1-jén indult a Zsidó Tudományok Szabadegyetemének tavaszi kurzusa. Csütörtök esténként 7 órától a kósersággal és a zsidó gasztronómiával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Február 15-én Oberlander Báruch rabbi: „Kósert, de honnan? Hekser-kérdések” című elő­adását hallgathatták meg a részt­vevők. A szűk másfél óra le­bilincselően érdekes volt. Bevezetőként elhangzottak a kóserság alapjai: melyik állat kó­ser, hogyan kell … Olvass tovább

A kérdés egyébként még nincs teljesen lezárva, mert Genack rabbi szerint a jövőben változhat az OU álláspontja. „Őszintén szólva nem volt egyértelmű, hogy az elutasítás mellett döntünk és nyitottak vagyunk arra, hogy újratárgyaljuk a kérdést” – jelentette ki.

Borítókép: Pixabay

 

Megszakítás