A gyerekjáték nem az újkor találmánya. A hanukai történetnek is az egyik emblematikus „szereplője” a trenderli (drédel, szevivon), ez a kis pörgettyű, amivel gyorsan játszó gyerekek hadának lehetett álcázni egy csapat iskolást. Korunk egyik legismertebb észjátéka a Rubik-kocka. De mit mond róla a háláchá?

Játék a Talmudban

A Midrás1 elmesél egy érdekes történetet egy emberről, aki a végrendeletében azt írta: „a fiam csak azután örökölheti meg a vagyonomat, hogy bolondot csinált magából”. A fiú nem értette a kitételt, így elment Joszé bár Jehudá rabbihoz és rabbi Jehudához, a Fejedelemhez, akik úgy döntöttek, Jehosuá ben Korchá rabbitól kérnek tanácsot. Mikor odaértek hozzá, látták, hogy a rabbi négykézláb mászik a szobában, a szájában fűvel – ő volt a szamár, gyermeke pedig húzta őt körbe-körbe. A két rabbi megvárta, míg a kisfiút elvitték, majd bementek Jehosuá rabbihoz, és előadták a kérdésüket. Erre Jehosuá rabbi elkezdett nevetni. „Komolyan mondom nektek, hogy pont ez történt velem most. Ha az embernek gyereke van, akkor sokszor bolondot csinál magából.” Vagyis, a fiú csak akkor örökli meg a vagyont, ha már maga is apa lesz.

A játék nem csak kellemes időtöltés, hanem a gyerekek fejlődéséhez is elengedhetetlen, legyen szó finommotorikáról vagy a gondolkozás fejlesztéséről. A gyerekjátékok már a Talmud idejében is ismertek voltak, találunk benne utalást labdával2, játékszamárral3, élő vagy nem élő állattal4, kalappal5, vagy növényekkel6 és étellel7 játszott játékokra. Ismert az is, hogy a talmudi bölcs, Rábá, a piacon olcsón csorba agyagedényeket vett a kisfiának, hogy azokkal játsszon: így nem volt nagy kár, ha eltörte őket8.

A nagy Rubik-kocka vita

A háláchikus irodalomban általában9 csak a gyerekek kapcsán van szó a játékokról, feltehetően azért, mert háláchikus szempontból, ha egy felnőttnek szabadideje van, akkor Tórát kell tanulnia…10 A játékok kapcsán leginkább az a háláchikus kérdés merül fel, melyiket és hogyan szabad szombaton használni. Erről sok érdekes írás jelent meg mostanában a Zsidó ismeretek tárának legutóbb megjelent, 31. kötetében.

Ezúttal egy éppen most zajló he­ves rabbinikus vitát szeretnék be­mu­tatni, ami a Rubik-kocka körül lán­golt fel az elmúlt években. A hé­ber nyelvben és a háláchikus iro­da­lomban egyaránt „magyar koc­ká­nak”, vagyis hákubiá háhungáritnak ne­vezett játék kapcsán három, szom­baton tiltott munkáról lehet tár­gyalni. Ezek a következők11:

 

  1. boné – építés, egy tárgy összeállítása;
  2. covéá – festés;
  3. borér – válogatás.

 

Boné – építés, egy tárgy összeállítása

Ez a tilalom elsősorban valamilyen épület építésére vonatkozik12, bár a Sulchán áruch13 elfogadja azt a véleményt, miszerint tárgyakra is vonatkozhat. Ez utóbbiakra azonban mindenképpen érvényes egy másik tilalom, máke böpátis (szó szerint: utolsó kalapácsütés), aminek alapján tilos egy munkafolyamatot sábeszkor befejezni14.

Slomo Zálmán Auerbach (1910–1995) jeruzsálemi rabbi, aki az elsők között vizsgálta a Rubik-kockát háláchikus szempontból, azt mondta15, hogy a játék során a kockák mozdítása nem számít építésnek. Véleménye szerint a kocka egy összeállított tárgy, és kirakása hasonlít a Talmudban16 említett darabokból összeállított menórához, amit, ha jomtov előtt összeállítottak, akkor fel szabad állítani. Azonban

Auerbach rabbi felhívja a figyelmet arra is, hogy ha egy darab kiesik a Rubik-kockából sábeszkor, akkor azt nem szabad már visszarakni.

covéá– festés

Egy másik tárgyalt kérdés, hogy nem számít-e festésnek, ha az egyes oldalakat egyformára „színezzük” a kirakás révén. Ebben a kérdésben gyakran hivatkoznak Joszéf Sálom Eliashiv (1910–2012) jeruzsálemi rabbi tiltó véleményére, sajnos mind a mai napig17, holott nemrégiben napvilágot látott18 a cáfolata, melyet Jehudá Kohn melbourne-i rabbi hozott nyilvánosságra.

Joszéf Sálom Eliashiv rabbi

Ebben Kohn rabbi visszaemlék­szik, hogy „több, mint harminc év­vel ezelőtt”, vagyis a 80-as évek elején hallotta, hogy Eliashiv rabbi véleménye szerint festésnek számít a Rubik-kocka kirakása, így sábeszkor tiltott. „Eldöntöttem a chávrutámmal, hogy személyesen akarjuk ezt hallani Eliashiv rabbitól. Elvittünk magunkkal egy Rubik-kockát, megmutattuk a rabbinak, és megkérdeztük, hogy tényleg erre mondta-e, hogy tilos vele játszani, mert festésnek számít. Erre Eliashiv rabbi elnevette magát, és azt mondta: volt nálam egy fiatalember és úgy tette fel a kérdést, hogy van egy kocka, amit, ha megfordítunk, akkor megváltozik a színe. Szabad-e ezzel játszani sábeszkor vagy sem? Erre azt mondtam, hogy tilos, mert, ha megváltozik a színe, az festésnek számít. De mivel itt nem változik valójában a színe, ezért ez természetesen meg van engedve!”

A festés tilalma19 nem csak arra vo­natkozik, ha valaki festékkel fest, hanem – több vélemény szerint – arra is, ha egy keretben összeillesztünk különböző darabokat, amik egy képet adnak ki20. Így azt a Rubik-kockát, amin nem színek, hanem oldalanként egy-egy kép van, nem szabad sábeszkor használni21, de gyerekeknek még ezt is meg lehet engedni22. (Ehhez hasonlóan az írás tilalma sem csak arra vonatkozik, ha papírra írunk, hanem arra is – legalábbis felnőtteknek –, ha valaki egymás mellé rak betűket egy keretben [vagy ha egy keretbe illesztett puzzle-t rakunk össze]23, így – hogy játékoknál maradjunk – a

Scrabble, aminek kockáit nem keret­be illesztjük, hanem csak egymás mel­lé rakjuk, megengedett szombaton24.)

Borér – válogatás

Ezzel elérkeztünk a legtöbbet tárgyalt kérdésig, aminek komoly szak­irodalma lett az elmúlt években (lásd keretes írásunk).  A vita alapja az, hogy szombaton nem szabad vá­logatni, összekevert dolgokat el­különíteni25, mert az egy javító mű­velet. Nincs különbség abban, hogy mit válogatunk, ételt, ruhát, könyvet, vagy bármi mást, egyaránt tilos26. Ez alól az ad felmentést, ha a válogatás az alábbi három feltétel együttes megléte mellett történik27:

 

  1. ha kiválogatjuk a jót a rosszból (pl. a szőlőfürtről leszedem a szemeket);
  2. ha azonnali használatra válogatjuk, (pl. leszedem a szemeket, hogy rögtön megegyem);
  3. ha kézzel válogatunk, és nem egy eszköz felhasználásával.

 

Ha ezek mind megvannak, akkor ez nem válogatásnak, hanem – példánk esetében – evésnek számít. Ha bármelyik feltételnek nem felel meg a helyzet, pl. a fürtről a rossz szemeket távolítom el és nem a jókat, vagy a jó szemeket szedem le kézzel, sábesz reggel csinálom, de délután tervezem megenni, akkor az tiltott borér munkának számít.

A válogatás tilalma ott is érvényes, ha egy étel egy részét meg akarom enni, más részét pedig nem. Itt a nem kívánt rész számít „szemétnek”, és a kívánt rész „ételnek”28. Így például, ha a rizibiziből a rizst szeretnénk megenni, de a borsót nem, akkor szabad a rizst kienni és otthagyni a borsót, de a  borsót nem szabad eltávolítani a rizsből.

Első látásra a Rubik-kocka kirakása is válogatásnak számít, hiszen az összekevert kockákat rendezzük. Ha ez igaz lenne, akkor csak a három fentiek mellett lenne megengedve a válogatás.

 

A tiltó érvelés

Fuchs rabbi szerint29 azonban különbséget kell tenni a kétféle játékos között. Az egyik, a kezdő, aki min­dig csak a következő lépésre kon­centrál és eltekeri azt, ami éppen nem kell neki éppen. Ő az eltekeréssel a rosszat válogatja a jóból, ami szombaton tilos. A másik féle já­tékos a gya­korlott, aki rögtön, ahogy kézbe ve­szi a kockát, már egy szisz­téma sze­rint kezdi összeállítani, tudva, hogy melyik darabnak ho­va kell kerülnie. Így neki minden da­rab „jó”, folyamatosan a jót válogatja: ez sábeszkor is megengedett.

Jekutiél Farkas híres magyar szár­mazású lubavicsi rabbi Jeruzsálemben, sok háláchikus mű szerzője. Szerinte Rubik-kockázni szomba­ton azért tilos még a gyakorlott játékosnak is, mert a válogatás nem va­lamilyen megengedett cél elérésének első lépése, hanem maga a válo­ga­tás a cél, hiszen a rendezés által el­ért sikerélményért válogatunk.

 

Jekutiel Farkas rabbi

 

A megengedõ érvelések

Azonban több érvelés szól a fenti ti­lalom ellen. Lássuk ezeket sorban!

 

  1. Vannak azok, akik szerint30 a Ru­bik-kockában valójában nem is lehet válogatni, hiszen az egész koc­ka az összes darbjával együtt egy egységet alkot, akárhová tekerjük a darabokat, azok továbbra is ennek az egységnek a részei maradnak. Így va­lójában nincs is összekeveredve sem­mi, és nem is történik válogatás, így nem is tilos sábeszkor csinálni. (Szem­ben például egy narancs meg­hámozásával, amikor a héj a sze­mét, azt leveszünk és eltávolítjuk a gyümölcsről31.)
  2. Ha a Rubik-kockát felépítő kis kockákat mégis önálló egységeknek tekintjük, akkor sincs gond, mert a kis kockák – a színüktől eltekintve – egy fajtának számíthatnak, és egy fajtán belül nem tilos a válogatás32, még akkor sem, ha az ember jelen pillanatban csak bizonyos darabokra tart igényt33.
  3. Ha a kis kockákat nem csak önálló egységeknek, de színenként más-más fajtának is tekintjük, akkor sem probléma a sábeszi játék, mivel a Rubik-kocka kirakásánál a „szemetet”, nem vesszük ki a kupacból. Olyan ez, mintha egy tele kosáron belül rakosgatnánk ide-oda a darabokat, ami nem számít válogatásnak, hisz egy percig se hagyták el a darabok a keveréket. Ide kapcsolódik az Álter rebbe véleménye34, mely szerint, ha valakinek beleesik valami a poharába, akkor nem számít válogatásnak, ha a beleesett részt oldalra billenti, hogy meg tud­ja inni az italának többi részét. A Ru­bik-kockánál is csak félretesszük a nemkívánt darabot a keveréken belül, nem eltávolítjuk35.
  4. Egy további érvelés szerint a borér fogalma magában foglalja, hogy valamilyen javítást végzünk általa. Grünfeld Simon (1860–1930) Büdszentmihály (ma Tiszavasvári) rabbi véleménye szerint36, az olyan válogatás, ami csak rövid időre szól, és utána újra összekeverednek a darabok, az nem válogatás. Mivel a válogatás egy javító művelet, ezért, ha utána minden marad a régiben, akkor nem történt javítás. Minek­utána a Rubik-kockát később úgyis összekeverjük, így ott sem történt válogatás37.
  5. Ugyancsak a borér javító voltával érvelnek azok, akik szerint azért nem válogatás kirakni a Rubik-kockát, merthogy azt nem kell megjavítani, az egy tökéletes kocka akár összevissza vannak rajta a színek, akár csoportosítva. A minősége nem változik a kirakástól38.
  6. Ráadásul vannak, akik szerint a Rubik-kocka nincs is összekeverve, hiszen minden kocka jól látható rajta39. A borér pedig olyan dolgokra vonatkozik, amelyek úgy vannak összekeverve, hogy nem látszik minden darabjuk, takarják egymást.

Összefoglalva tehát egy sima, ha­gyományos Rubik-kockát, amelyen csak a színeket kell a megfelelő hely­re tenni (tehát nem egy ábrát ál­lítunk össze vele), egyértelműen ki­rakhatunk sábeszkor – vagy legalábbis próbálkozhatunk vele, hátha sikerül.

 

A Rubik-kocka története

 

A Rubik-kockát megálmodója, ifj. Rubik Ernő eredetileg a térbeli mozgások szemléltetésére alkotta meg 1974-ben, de a szabadalmi bejegyzésre csak 1977-ben került sor. Ebben az áll, hogy: „A találmány lényege abban van, hogy a nagy kockát alkotó 27 elem, szétszedés, tehát a nagy kocka megbontása nélkül hozhatók új helyzetbe, aminek eléréséhez, egyetlen homológ művelet: a nagy kocka bármelyik lapját alkotó kilenc kis kockának elforgatása szükséges.”

A bűvös kocka vagy Rubik-kocka néven világszerte milliók által játszott játék nehezen tört utat az ismertség felé, ám 1980-ban már minden 10. magyar rendelkezett vele. A Rubik-kockát más egyebek között magyar BNV-díjjal és Nívó-díjjal jutalmazták, Angliában pedig Az év játéka-díjjal tüntették ki.

1982-ben bajnokságot is rendeztek a kocka kirakásából. A jelenlegi rekorder Lucas Etter, aki 4.9 másodperc alatt teszi helyére a színes kockákat.

 

A Rubik-kocka Atyja

 

Ifj. Rubik Ernő 1944-ben született, ötvös-, festő- és szobrásztanulmányokat folytatott. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, Prima Primissima-díjas Rubik Ernő változatos pályát járt be: dolgozott szobrászként, építészként, formatervezőként, belsőépítészként, de volt játéktervező is amellett, hogy feltaláló és egyetemi tanár. A Rubik-kockán kívül számos más logikai játék fűződik a nevéhez.

 

 

Az elmúlt években született fõbb vélemények a Rubik-kocka kirakásáról a borér szempontjából:

             1991: Uriel Eisenthal rabbi Mögilat széfer című könyvének második kiadása (6:10.): megengedi;

             2003: Jekutiél Farkas rabbi: Sábát köháláchá, 2. kötet (12. fejezet biurim 27.): tiltja;

  1. január (5776. svát): Menáchem Mendel Fuchs rabbi: Morijá rabbinikus folyóirat (403-405. szám 258-259. oldal): tiltja;
  1. március (5776. 2ádár): Jáákov Jichák Gordon rabbi: Or Jiszráél rabbinikus folyóirat (72. szám 79-83. oldal): megengedi;
  1. április (5776. niszán): Dániel Jákov Trevisz rabbi: Morijá folyóirat (406-408. szám 347-352. oldal): megengedi;
  1. június (5776. sziván-támuz): Jochánán Schvadron rabbi: Bét Áháron vöJiszráél rabbinikus folyóirat )185. szám 148-154. oldal): megengedi.

 


1 Midrás Töhilim – Sochér tov, Buber kiadása, 92:13.; 2 Jeruzsalemi Talmud Táánit 4:5; 3 Misna Kélim 16:7.; 4 Sábát 75a. Maimonidész (A szombat szabályai 1:6.) értelmezése szerint, uo. 90b., Böchorot 35a.; 5 Zváchim 88b.; 6 Misna Kélim 17:15.; 7 Misna Töhárot 3:8.; 8 Jomá 78b.; 9 De lásd Szánhedrin 25b. a kockajátékosról.; 10 Lásd még Jáákov Katz: Jewish Nationalism (héber) 162. oldal.; 11 Talmud, Sábát 73a.; 12 Sulchán áruch, Orách chájim 313:7., 315. fejezet; 13 Uo. 314:1., SÁ RSZ 313:19-20.; 14 SÁ RSZ uo. 14.; 15 Sulchán Slomo – Sábát 3. kötet 314. oldal 28. lábjegyzet. Lásd még Chut sáni – Sábát 2. kötet 36. fejezet 5. lábjegyzet 16 Bécá 22a.; 17 Sálmé Jehudá – Mukce, Jeruzsálem 2013, háslámot a 13. fejezet után; Svut Jichák – Mláchot sábát 13. kötet, Jeruzsálem 2015, 24:10.; 18 Morijá rabbinikus folyóirat, 406-408. szám, 352. oldal. Lásd még Chut sáni uo.; 19 SÁ RSZ 320:27-28.; 20 Lásd mindkét vélemény SÁ RSZ 340:4.; 21 Smirát sábát köhilchátá, 2010 kiadás, 16:25.; Chut sáni uo.; 22 Piszké tsuvot 340:19. Lásd még Bét Áháron vöJiszráél uo. 153-154. oldal; 23 Smirát sábát köhilchátá uo. 24.; 24 Lásd még Zsidó ismeretek tára uo. 86. oldal.; 25 uo. 319:1.; 26 SÁ RSZ uo. 8.; 27 uo. 1.; 28 uo. 3.; 29 Morijá uo. 259. oldal; 30 Morijá-Trevisz uo. 351. oldal; 31 321:19. RöMÁ.; 32 Bét Áháron vöJiszráél uo. 151. oldal; 33 319:3. RöMÁ.; 34 Szidur Ádmur házákén, Hilchátá rábátá lösábátá; SÁ RSZ 2. kötet 902. oldal; 35 Mögilat széfer uo., Bét Áháron vöJiszráél uo. 150. oldal, Morijá-Trevisz uo. 351. oldal, Or Jiszráél uo. 80. oldal.; 36 MáHáRSáG responsum 1. kötet 37. fejezet. Ídézi Minchát Jichák responsum 1. kötet 109:8.; 37 Bét Áháron vöJiszráél uo. 149. oldal végén; 38 Uo. 149. oldal, Morijá-Trevisz uo. 349. oldal; 39 Mögilat széfer uo., Bét Áháron vöJiszráél uo. 150. oldal, Morijá-Trevisz uo. 347-348. oldal, Or Jiszráél uo. 81. oldal.

Oberlander Báruch rabbi írása

 

A cikk az Egység magazin 91. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra.