Virtuális túra a National Museum of American Jewish History (Amerikai Zsidó Történelem Nemzeti Múzeuma) kiállítótermeiben.
A National Museum of American Jewish History, avagy az NMAJH az Amerikai Egyesült Államokban, Philadelphiában található múzeum, amely az amerikai zsidók történetét hivatott bemutatni az 1600-as évek bevándorlásaitól napjainkig. Az intézmény március közepén, többek között a járványügyi helyzetre való tekintettel, úgy döntött, hogy virtuális túra segítségével elérhetővé teszi az állandó kiállításukat, ezáltal megnyitja a kapuit minden érdeklődő előtt.
A Google Art & Culture az NMAJH mellett a zsidó múzeumok között olyan fontos intézményeket mutat meg, mint a bécsi, a berlini, a londoni, a frankfurti, a prágai és a New York-i múzeumok, a moszkvai Jewish Museum and Tolerance Center (Zsidó Múzeum és Tolerancia Központ) és a vancouveri The Jewish Museum and Arcives of BC (Zsidó Múzeum és Archívum British Columbiában), melyek a “J” betű beírásával máris elérhetővé válnak a kereső számára. Emellett hasonló tematikában a nem „zsidó múzeum” névvel ellátott intézmények, mint a Polin Museum of History of Polish Jews (Polin A Lengyel Zsidók Történeti Múzeuma) és a holokausztmúzeumok számos impozáns képviselője is fellelhető.
Az online jelenlét nem minden esetben jelenti azt, hogy a múzeumok teljes mértékben virtuálisan látogathatók, valahol a Google Maps segítségével bejárható az egész épület, van, ahol csak az időszakos kiállítás. A legtöbb esetben a jelenlegi kiállítások tematikája és tartalmuk kerül bemutatásra angol nyelvű szöveg formájában, képekkel illusztrálva.
A National Museum of American Jewish History jelenlegi állapotában 2010-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A gyűjtemény már 1976 óta létezett, a korábbi intézmény egy fél háztömbnyire a mostani telektől helyezkedett el. Gyűjteménye és nagyívű vállalkozása mellett az épület helyszíne is igen jelentős. Mielőtt belépnénk a múzeum épületébe vezető virtuális térbe, érdemes pár szót ejteni a környékről is.
A múzeum utcája az Independence Mall az egyike a négy utcának, amely az Independence National Historical Parkot övezi. 1773-ban itt, az Independence Hallban írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot és az amerikai alkotmányt, továbbá itt található a korábbi elnöki ház, ahol George Washington, majd John Adams is élt. Emellett ennek a parknak a része a ma már külön épületbe helyezett Liberty Bell (Szabadság Harangja) is. A helyszínt tekintve a város igen jelentős részén helyezkedik el a múzeum, amelynek tematikájában is fontos szerephez jut az amerikai szabadság koncepciójának bemutatása.
Az épület első szintjén, a jegypénztár és az ajándékbolt mellett található az ingyenesen látogatható, jelen esetben térben körüljárható Hall of Fame – Only in America (Kiválóságok csarnoka – csak Amerikában). Ebben a letisztult, fényes, nagy ablakos utcára néző térben a látogató a kiállítás mintegy előfutáraként vagy esszenciájaként, ismert emberek tárgy- és videó installációival ismerkedhet meg. Az online szavazás keretében kiválasztott 18 amerikai hírességben annyi a közös, hogy mindannyian zsidó bevándorlók vagy azok leszármazottai, akikről az az állítás, hogy csak Amerikában tudták volna mindazt elérni, amitől sikeresek lettek. A kiválasztottak között vannak sportolók, művészek, politikusok, üzletemberek, tudósok és vallási vezetők, mint Sandy Koufax baseballjátékos, Barbra Streisand énekes-színésznő, Menáchem Mendel Schneerson Chábád-Lubavicsi rabbi és Golda Meir izraeli államfő is, aki, bár csak 15 évet töltött Amerikában, mégis bekerült a kiválóságok csarnokába.
Negyedik emelet – A szabadság alapjai 1654–1880
A kiállítás kronológiailag a negyedik emeleten kezdődik, ahol az Új-Amszterdamba érkező zsidók válaszútjai, állampolgárrá válásuk és a közösségben betöltött szerepük kerül bemutatásra. A múzeum alapvető gondolatából adódóan a szabadság választásának, vagyis az ideutazásnak és az itt maradásnak nagy szerepe van ebben a korszakban. A körvonalazott időszak nem rövid, a nagy léptékben felvázolt események illusztrálására a szövegek és a kiállított tárgyak mellett multimédiás felületek teszik lehetővé, hogy elmélyedjünk a bemutatott korszakokban. A termek stílusa és megszólítottja is gyakran változik, néhol interaktív táblákkal és látványos technikai eszközökkel kötik le a látogatók figyelmét, máshol egy gyermekek számára berendezett telepesek vagonját tekinthetjük meg. A szint a korabeli purimi bál hangulatát idéző teremmel zárul, amely összegzi a száz évnyi gazdasági biztonságot és vallási szabadságot, amit az ország nyújtott új bevándorlói számára.
Harmadik emelet – A szabadság álmai 1880–1945
1880 és 1924 között több mint 20 millió bevándorló érkezett az országba, akik közül több mint 2 millió volt zsidó. A gazdasági válság sokakat terelt Amerika, az ígéret földje felé, és leginkább New York, majd Boston, Baltimore és Philadelphia városokba. A történetből adódóan ez a szint a városi környezetet mutatja be, korabeli plakátokat idéző képekkel díszített falakon haladunk a munkakeresés és az élet megteremtésének rögös útján. A nehézségeket megörökítő termek mégis egyfajta folytonos optimizmust sugallnak arról, hogy a küzdelem megéri. Az oktatás bemutatására szolgáló berendezett iskolapadokat találunk, majd egy szűkös szobát, amely a lakhatás nehézségeit ábrázolja, szakszervezetekről és a ruhaipari hatalomról, a színház és a mozi nagy csillagairól, a vallási irányzatok lehetőségeiről és a világháborúkról mind szó esik. A holokauszt után a szint az új lehetőségek gondolatával indítja útnak a következő emeletre a látogatót.
Második emelet – Kihívások és választások a szabadságban 1945-ma
A modern időszak talán a leglátványosabb multimédiás és épített díszlet szempontjából is. A külvárosi élet szépségét korabeli berendezett konyha és nappali mutatja be. A kulturálisan szerteágazó zsidóságból minden, ami fellelhető, az megtalálható itt: a ‘60-as évek feminista mozgalmaiban való részvétel, a gyerektáborok identitáserősítő élményei, sportikonok, mint Sandy Koufax, Sarah Silverman humorista videói, lemezek, fotók sokasága, televíziós műsorok és végül a nyitott jövő. A jövő, amely olyan kérdéseket tartogat, mint hogy a történelem ismétli-e magát vagy hogy Amerika limitálja-e, hogy kik vándorolhatnak be legálisan. A látogató egy post it segítségével fejtheti ki a véleményét, amelyet beszkennelnek és elmentenek a jövő nemzedékeinek.
A kiállítás mind a négy emeletén érezhető az amerikai szabadság egyediségének ünneplése, a múlt büszke bemutatása látványos kivitelezésben. A múzeum 2010-es megnyitása alkalmával Edward Rothstein a The New York Times-ban írt kritikájában fogalmazta meg a legnagyobb hiányosságát az intézménynek, miszerint a kiállítás túlságosan az individuumot mutatja be, ezáltal elfeledkezik a zsidóság igazán fontos esszenciáiról, a közösségről és a vallásról, így a kulturális és a reform judaizmus kivételével kevés szó esik más irányzatok jelenlétéről és folytonosságáról.
A Google kulturális kínálata
A kulturális intézmények időszakos bezárásának következtében a 2011-ben létrejött Google Arts & Culture több mint 1200 múzeum és levéltár anyagát folyamatosan bővíti az online érdeklődők számára. Jelen állapotában több mint 500 virtuális túrát ajánl, emellett számos gyűjtemény képcsarnokába van lehetőségünk betekinteni. A Google gyűjteménye a világ leghíresebb intézményeibe invitál minket, ezek között a zsidó múzeumok legjobbjai is megtalálhatók. Minden intézmény más részletességgel enged be az épületébe, illetve a gyűjteményébe, ezért érdemes végigböngészni az online lehetőségeket a telefonos applikáción, illetve a számítógépen is.
Technikai segítség
A Google Arts & Culture egyaránt használható számítógépen és mobiltelefonon is. Számítógépen az oldal megnyitásával működik, telefonon érdemes letölteni az applikációt. Az oldal nem tájékoztat arról, hogy hol érdemes elkezdeni a kiállítást, az alkalmazás „ledob” a kiválasztott szinten egy adott pontra. Az NMAJH esetében az állandó kiállítás a 2., 3. és 4. emeleteken van berendezve, és a negyedik emeleten indul.
Ausztrics Andrea írása
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
Megjelent: Egység Magazin 30. évfolyam 129. szám – 2020. április 1.