Magyar delegáció is részt vett Varsóban a POLIN(a Lengyel Zsidóság Történeti Múzeuma) régóta várt állandó kiállításának megnyitóján, mely a helyi zsidó közösség ezeréves történetét mutatja be. A polin jiddis nyelven Lengyelországot jelent, héberül pedig azt, hogy „itt megpihenhetsz”. A megnyitón a magyar zsidóságot Zoltai Gusztáv, a MAZSIHISZ volt ügyvezető igazgatója, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter főtanácsadója, és Szalai Kálmán, a TEV titkára képviselte, a vendéglátók részéről Varsó polgármestere, Hanna Gronkiewicz-Waltz. mondott köszöntő beszédet.
A múzeum igazgatója, Dariusz Stola a megnyyitó ünepségen elmondta, a kiállításnak helyet adó múzeum épületét még 2009 és 20012 között emelték a II. világháború alatt a németek által létesített, majd földig rombolt gettó szívében, a finn Rainer Mahlamäki tervei alapján. Jelenleg a lengyel föváros egyik legszebb modern épülete. Sokan kifogásolják is, miért ilyen szép egy múzeum, amely szomorú történelmet idéz. Az építész szerint azonban ez nem csak Holokauszt Múzeum, de közösségi tér is (kiállítótér és előadóterem, a könyvtár és étterem) mely az ezer éves közös történelmet idézi fel, melynek része a zsidó polgárság múlt századi, tragédiába torkolló üldözése is.
A látogató az előtér közepén áll, átlát az üvegfalon és megpillantja a távolban a Gettó Hőseinek Emlékművét – melyet az alkotó is végig látott lelki szemei előtt a tervezés idején. A legmegkapóbb elem a főbejárat, a Gettó Hőseinek Emlékműve. A szurdokra hasonlító bejárati csarnokot az izraeli táj ihlette. A két homokszínű határolófal fodrozódni látszik, lágy formája világosan utal a Vörös-tenger szétválasztásának bibliai történetére, amelyben Mózes kivezette népét Egyiptomból.
A most megnyílt állandó kiállítás 1000 év történelmét, zsidók és lengyelek nem könnyű együttélését jeleníti meg. Évszázadokon át Lengyelországban élt a világ legnagyobb zsidó diaszpórája. A második világháború előtt a 3,3 millió lengyel zsidó a lakosság egytizedét adta. A kiállítás nemcsak a virágzó zsidó kultúrát mutatja be, de a tragikus, drámai eseményeket is. E tragikus történések nem szakadtak félbe a Holokauszt után sem. A tárlat elmondása szerint Lengyelországban a kommunizmus idején a zsidók eltűntek a közéletből, és manapság már nem sokan tudják, milyen gazdag múltja van az itteni zsidóságnak.