A Pál utcai fiúk világhírű szerzőjének családtörténete egyenesen az 1848–49-es szabadságharc hőseihez vezet: Molnár Ferenc nagyapja főhadnagyként harcolt a magyar szabadságért.
Molnár Ferenc neve mára fogalommá vált a magyar irodalomban. A Pál utcai fiúk generációk kötelező és szeretett olvasmánya, drámái pedig világszerte színpadokra kerültek. Kevésbé ismert azonban az író zsidó családtörténete, mely egészen a magyar történelem egyik legfontosabb pillanatáig, az 1848–49-es szabadságharcig nyúlik vissza: anyai nagyapja, Wallfisch Bernát főhadnagyként szolgált a magyar ügyben.
Molnár Ferenc zsidó családi gyökerei
Molnár Ferenc (1878–1952) Budapesten született, egy művelt zsidó polgárcsalád gyermekeként. Munkássága jóval túlmutat legismertebb regényén, A Pál utcai fiúkon: drámái és novellái a 20. század első felének legnépszerűbb magyar irodalmi alkotásai közé tartoztak, és már életében nemzetközi hírnevet hoztak számára.
Sikere azonban nemcsak elismerést hozott. Az írót gyakran érték támadások zsidó származása miatt, olyan időszakban, amikor a közéletben egyre erősebben jelentek meg az antiszemita hangok.
Pedig Molnár Ferenc története mélyen összefonódik a magyar történelemmel.
A szabadságharc hősének unokája
Molnár Ferenc mindkét ágon zsidó családból származott. Édesapja, dr. Neumann Mór sebészorvos volt, akinek családja Nógrád vármegyéből került Pestre.
Anyai ágon azonban különösen figyelemre méltó örökség rajzolódik ki.
Az író nagyapja, Wallfisch Bernát, Gyulán élt fűszerkereskedő volt, aki az 1848–49-es szabadságharc idején a honvédseregben szolgált, és főhadnagyi rangot szerzett. A magyar szabadságért vívott küzdelem tehát nem csupán történelmi fejezet volt a család számára, hanem személyes tapasztalat és büszkeség.
A szabadságharc leverése után Wallfisch Bernát visszatért polgári életéhez, majd az 1870-es években feleségével, Singer Eleonórával Pestre költözött, abba a városba, amely később unokája írói világának egyik legfontosabb színterévé vált.
Molnár Ferenc édesanyja, Wallfisch Józsa, azonban korán elhunyt: mindössze 45 évesen, tüdővészben halt meg. Az író ekkor még fiatal volt, így anyai családjának története inkább emlékként és családi legendaként maradt jelen az életében.
„Ha sikerem van, nem vagyok magyar…”
Molnár Ferenc sokszor szembesült azzal, hogy sikereit és kudarcait egyaránt származásának prizmáján keresztül értékelték. Egy 1926-os pohárköszöntőben a Fészek Klubban ironikusan fogalmazta meg ezt az ellentmondást:
„Hogy én nem vagyok magyar?… Én budapesti vagyok. Én Budapest gyermeke vagyok.”
Majd keserű humorral tette hozzá:
„Ha sikerem van, azt mondják, nem vagyok magyar, ha pedig megbukom, zsidó vagyok.”
Szavai jól érzékeltetik azt a kettősséget, amely a korszak közéletében sok művészt és értelmiségit érintett.
A borítóképen az író, a MILEV gyűjteményéből. AI színezett fotó.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.