Oberlander Báruch rabbi 26 éve, 24 éves fiatalemberként érkezett Magyarországra a lubavicsi Rebbe küldötteként. Idén tehát az 50. születésnapját ünnepelte, ami a Talmud szerint a tanácsadás kora.  Születésnapi ünnepségén próbára is tették, hogy kellőképpen tud-e tanácsokat adni. Ajándékként pedig barátai, családtagjai és tanítványai egy-egy jócselekedetet vállaltak magukra a következő évre.  Szerkesztőségünk nevében arra kértük az ünnepeltet, mutassa be, mitől lesz kóser születésnap!

„A legtöbb ember kedveli a szü­letésnapját, boldog azon a napon és megünnepli azt.” Me­náchem bár Simon rabbi (Mid­rás Széchel tov, 1Mózes 40:20-hoz).

Születésnap ünneplésével elő­ször a Bibliában találkozunk (1Mózes 40:20.), ahol arról esik szó, hogy a fáraó megünnepel­te a születésnapját. A Talmud­ból (Ávodá zárá 8a.) úgy tudjuk, hogy ez egy általános szo­kás volt nem zsidó királyok közt. A Jeruzsálemi Talmud (Ros hásáná 3:8.) azt mondja Je­ho­suá ben Lévi rabbi, hogy ami­­kor az amalekiták a zsidók el­len készültek harcba (lásd 2Mó­zes 17:8.), akkor olyan katonákat küldtek, akinek aznap volt születésnapjuk, mondván „nehezen képzelhető el, hogy az ember a születésnapján es­sen el.” Ennek az a magyarázata, hogy a születésnapján erős az embernek a „mázlija” (Kor­bán háédá uo.).

Az alábbiakban két ellentmondó véleményt mutatunk be a születésnap ünnepléséről (Ami biztos: a születésnapi gyer­tyák elfújása nem tartozik a hagyományos zsidó szokások kö­zé!)

1909-ben egy magyarországi rabbi 70. születésnapjára a ta­nítványai nagy ünnepséget szer­veztek.  Dédnagybátyám, Grün­wald Mózes (1853–1910) husz­ti rabbi egy levélben (Árugát háboszem responsum, Orách chájim 216. fejezet) éle­sen kritizálta ezt az ünnepséget, idézve azt a talmudi törté­netet (Éruvin 13b.), hogy két és fél éven keresztül vitatkoztak Sámáj és Hilél iskolájának böl­csei, jó-e, vagy sem, hogy az ember meg lett teremtve. A végén arra jutottak, hogy jobb lenne, ha az ember nem lett volna megteremtve, de ha már meg van, akkor figyeljen a cselekedeteire. Vagyis azért len­ne jobb, ha az ember nem lett volna megteremtve, mert könnyen lehet, hogy az élete so­rán vétkezni fog. Ezek után tet­te fel Grünwald rabbi a kérdést: „Mit ünnepel [ez a rabbi]? Mit ért el az életében? Milyen a csa­ládja?”.

Hasonló érvek alapján elle­nez­te a születésnapi ünnepsé­geket Spiro Chaim Eliezer (1871–1937) munkácsi rebbe (Div­ré Torá, 5. kötet 88.).

Egy levélben valaki megke­reste Grünwald rabbi fiát, Lé­vi Jichák (1893–1980) né­metszentkereszti rabbit (akit a zsi­dók célemi rabbinak neveztek), hogy miért érvelt olyan ke­ményen apja a születésnapi ün­nepség ellen, holott Jáir Chá­jim Bacharach (1639–1702) német rabbi Chávot Jáir res­ponsumában (70. fejezet) azt írja, hogy az ember a szüle­tés­napján akár a sehechejánu (Ál­dott … aki engedte megér­nünk ezt a mai napot!) áldást is elmondhatja. Válaszá­ban (Migdölot merkáchim res­pon­sum, Orách chájim 31. fejezet vé­gén) Grünwald rabbi egyetér­tett a kérdezővel, hozzátéve, hogy „csak ezt az egy esetet ellenezte apám, mert az illetőnek a családja nem az Istenfélők útján járt.” Hason­ló­képpen érvel, mesterem Grün­wald József (1905–1984) pá­pai rabbi (Vájáán Joszéf res­ponsum, Orách chájim 1. kötet 73. fejezet), Grünwald Mózes rab­bi unokája is.

A lubavicsi Rebbe, Mena­chem Mendel Schneerson rabbi, 1943-ban meg­jelent Hajom jom című mű­vében (Niszán 11.) azt írja: „A születésnapján az ember áll­jon meg egy kicsit, idézze fel emlékeit, reflektáljon rájuk és ott, ahol javításra, megtérésre van szükség, tegye meg.” A Reb­bének az volt az álláspontja, hogy a születésnap különle­ges­ségének a lényege nem az ün­neplés, hanem – akárcsak Ros hásánákor, a világ születésnapján – le kell zárni az évet és újat kezdeni, megerősítve a jó cselekedeteket és kijavítva a rosszakat.

1988-ban nem sokkal azelőtt elhunyt feleségének születésnapján a Rebbe egy beszédben (Szé­­fer hászichot 5748 1. kötet 331–333. oldal) a születésnap ün­neplésére kért mindenkit: 1. a születésnapon az ember rendezzen fárbrengen ünnepséget csa­ládi-baráti körben, ahol há­lát ad az Örökkévalónak éle­téért, egészségéért; 2. válasszon egy micvát, amire hangsúlyt fog helyezni a következő év­ben, és ezt az ünnepségén hir­desse ki; 3. születésnapja előt­ti szombaton hívják fel a Tó­rához és mondják el érte a Mi sebérách áldást (nők eseté­ben apjuk vagy férjük tegye meg ezt).

 

* * *

 

Ezúton szeretnék köszönetet mon­dani mindazoknak, akik részt vettek 50. születésnapi ün­nep­ségemen és mindenféle mic­vákkal és jó cselekedetekkel ajándékoztak meg. Kívánom, hogy az Örökkévaló áldása kísérje őket! 

Oberlander Báruch