Sokan tapasztalják, hogy amikor először kerülnek közelebb a hagyományos zsidó közösségi élethez – például egy Chábád-közösséghez –, mély érzelmi hatás éri őket. A közösség melegsége, az imák hangulata és az élő hagyomány ereje könnyen felébreszti a vágyat, hogy ezt az örökséget gyermekeinknek is szeretnénk továbbadni. Ugyanakkor természetes, hogy kérdések is felmerülnek. Sok szülő számára különösen fontos, hogy lányai olyan világban nőjenek fel, ahol egyenlőnek érzik magukat, és tudják, bármire képesek. Ebben a fényben elsőre nehéz lehet elfogadni, hogy a bár micva és a bát micva ünneplése eltér egymástól.
A zsidó hagyomány azonban nem a férfi és nő közötti különbségeket értékeli alá-fölé rendeltségként, hanem különböző szerepekként tekint rájuk. Vannak micvák, amelyek kifejezetten a férfiakhoz kötődnek, és vannak olyanok, amelyek a nőkhöz. Ez nem értékbeli különbséget jelent, hanem eltérő küldetést.
A zsidó gondolkodás szerint minden teremtett lény egyedi céllal jön a világra. Ahogy egy kőnek nem kell fává válnia ahhoz, hogy betöltse a szerepét, úgy az embernek sem kell másvalakivé lennie. A férfi és a nő különbözősége nem hiányosság, hanem sajátos erő.
A hagyomány azt tanítja, hogy minden cselekedetünk spirituális hatással bír, még akkor is, ha ezt nem mindig érzékeljük. Egyes micvák, mint például a körülmetélés vagy a Tórához való felhívás, olyan spirituális emelkedést jelképeznek, amelyre a női lélek saját természetéből fakadóan más módon jut el. A női szerep nem kevesebb, hanem más. A maga módján teljes és jelentőségteljes.
A bár micva és a bát micva
Éppen ezért a bát micvá sem „kisebb” vagy „egyszerűbb” esemény, hanem egy saját jelentéssel bíró mérföldkő. Egy zsidó lány ekkor válik felnőtté a hagyomány szerint. Nővé, a szó teljes értelmében. Az ünneplés hangsúlya ennek megfelelően alakul.
Sok család ilyenkor a nőkhöz különösen kötődő micvákra helyezi a hangsúlyt, például a szombati gyertyagyújtásra vagy a kalácssütés micvájára. Ezek adják a zsidó otthon szentségét.
A kérdés tehát nem az, hogy egy lány ugyanazt kapja-e, mint egy fiú, hanem hogy beteljesítheti-e a saját, különleges útját. A zsidó hagyomány szerint igen, mert mindkettő a maga módján teljes.
Forrás: chabad.org
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.