2013-ban az izraeli férfiak várható élettartama 81 év volt, szemben az OECD országokban mért 77.7 évvel és a világátlagnak számító 68.8 évvel.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Izrael a ranglista második helyét érdemelte ki, együtt Svájccal, Szingapúrral és Izlanddal. Figyelembe véve a várható élettartamot befolyásoló tényezőket – az egészségügyi ellátás színvonala, az oktatás minősége, gazdasági helyzet -, az izraeli férfiak előnye számottevő.

A jelenség okait vizsgáló, szociálpolitikával foglalkozó Taub Center for Social Policy Studies 130 ország adatait feldolgozva arra a meglepő következtetésre jutott, hogy a kötelező katona szolgálat az, amely meghosszabbítja a férfiak életét, akár három évvel is. Ezt a feltevést igazolja az az izraeli adat, mely a férfiak és a nők várható élettartama közötti különbségre mutat rá. A 34 OECD országban a nők átlagosan 5.5 évvel többet élnek, mint a férfiak. Izraelben azonban – ahol a nők rövidebb katonai szolgálatra kötelezettek, illetve a vallásos lányok többsége nem vonul be, vagy a polgári szolgálatot választja – a különbség mindössze 3 év.

A várható élettartam meghatározásához felhasznált szokásos adatok figyelembe vételével készült előrejelzések ráadásul rendre alábecsülik az izraeliek életkilátásait. Ez a jelenség már régóta megfigyelhető, és a tévedés mértéke egyre növekszik: 1990-ben 3.8, 2000-ben 5.85, 2013-ban pedig már 6.3-7.2 évvel éltek többet az izraeliek, mint azt korábban megjósolták. Ebből is látszik, hogy a várható élettartam kiszámításához felhasznált modellek bizonyos jellemzőket nem vesznek számításba. A kutatás ezért újabb tényezőket is figyelembe vett. Ilyen például a földrajzi elhelyezkedés. Megfigyelték, hogy a tengerparttal rendelkező országokban jellemzően tovább élnek az emberek, illetve hogy az Egyenlítőtől 40 szélességi fokkal távolabb élők várható élettartama kevesebb.

A Cáhál páncélozott mentőautója
A Cáhál páncélozott mentőautója
További tényező – a korábban szintén figyelmen kívül hagyott – vallásosság is. Több kutatás is alátámasztja, hogy a vallásos életmód kedvező hatással van az egészségre, mind a fejlődő, mind a fejlett országokban.

A harmadik új faktor, melyet a kutatók számításba vettek, a kötelező katonai szolgálat. A várható élettartamot mérő ranglista első négy helyén végző országok közül háromban kötelező a férfiak számára a katonai szolgálat. A Taub Center kutatói figyelembe vették azt is, hogy egy adott országban mekkora a védelmi kiadások aránya. Méréseik szerint, amennyiben egy országban 1990-ben kötelező volt bevonulni, 2013-ra a férfiak várható élettartama 1.5 évvel magasabb volt, mint a sorkatonaságot nélkülöző államokban. Ezt követően megvizsgálták, hogy a nemzeti össztermék védelmi kiadásokra fordított aránya mennyiben befolyásolja a lakosok életkilátásait. Ezt a változót is figyelembe véve már egész pontosan meg tudták határozni az izraeliek várható élettartamát, mert összevetve a korábbi modellen alapuló és jelentős hibát mutató felmérésekkel, az új modell már csupán a statisztikailag elhanyagolható 0.07 évnyi eltérést mutatott ki a feltételezett és valós élethossz között.

Alex Weinreb professzor
Alex Weinreb professzor
A Taub Center munkatársa, Alex Weinreb professzor szerint „bár a kötelező katonai szolgálatnak nem célja a közegészségügyi állapot javítása, mégis jelentős hatással bír a jövőre nézve. Lehetséges nem kifejezetten egészségügyi intézmények finanszírozásával javítani a lakosság egészségi állapotát. Izraelben a hadsereg az a különleges státuszú testület, mely jótékony hatással van az egészségügy helyzetére.”

Forrás: Arutz7

Megszakítás